RSS

fertőző betegségek címkéhez tartozó bejegyzések

Emlékezetes orvoskolléga – Szerdahelyi Ferenc

Nem éppen a tegnapi újság cikke került a kezembe, lassan 30 év telt el, amióta az alábbi írás megjelent. Voltam vagy 13-14 éves és éppen az általános iskola sikeres befejezésén igyekeztem. Akkoriban Népújságnak hívták a Heves Megyei Hírlapot, ami ma is nép-újság, hiszen a népnek, a magyar nép heves megyei tagjainak szól, még ha nem is munkásmozgalmi értelemben.

A cikk főszereplője az a főorvos kollégám, aki bizony a heves megyei fertőző beteg ellátás meghatározó alakja volt negyven éven keresztül. 1926-ban született és a lenti riportból kiderül, hogyan került Egerbe. Magam elsős egyetemistaként találkoztam vele, amikor ápolástan gyakorlat igazolására az oktatásért felelő igazgató helyetteshez, vagyis Szerdahelyi főorvoshoz kellett menni. Csak arra emlékszem, hogy a fertőző osztály első emeleti lépcsőházi fordulójába jött ki elém és gyorsan beszélt. Aztán szorosabb lett a kapcsolat, hiszen 1992-től a kórházi fertőzésekkel foglalkozó Nosocomialis Szolgálatot vezette (nyugdíjasként), ahol 1997-től időnként, 2001-től pedig folyamatosan, szorosan működtünk együtt.

 

Dr. Szerdahelyi Ferenc főorvos 59 évesen a Népújság fotóján

Dr. Szerdahelyi Ferenc főorvos 59 évesen a Népújság fotóján

Népújság, 1985. december 14. szombat
A gyógyítás és az emberség
A hivatásról dr. Szerdahelyi Ferenccel

Már a címadásnál elnézést kértem gondolatban dr. Szerdahelyi Ferenctől, a megyei kórház fertőző osztályának vezetőjétől, az intézmény általános főigazgató-helyettesétől. Nem illik ugyanis hozzá ez a hangzatos nyitány, sokkal szerényebb annál, hogy ő maga ilyen szófordulatot, mondatfűzést használna. Úgy érzem, hogy azok, akik ismerik, mégis egyetértenek velem abban, hogy ezzel kell indítanom a róla szóló írást: a gyógyítás és az emberség szétválaszthatatlanul összefonódott egyéniségében. Olyannyira, hogy még beszélni is nehezen tud róla. Elképzelhetetlen ugyanis számára másfajta magatartás, természetesnek tekinti azt, ami mások számára szokatlan.

– Harmincöt évvel ezelőtt, 1950-ben szereztem orvosi diplomámat – emlékezik beszélgetőtársunk – Édesapám maga is ezt a hivatást választotta, 1934-ben került ide Egerbe Poroszlóról. Az ő munkáján keresztül szerettem meg a gyógyítást, s még dr. Sziklay Árpád fordított ebbe az irányba, aki a cisztereknél iskolaorvos volt. Ott jártam gimnáziumba, s egyénisége nagy hatást gyakorolt rám. Pályafutásomat a debreceni gyerekklinikán kezdtem. Már szigorló  koromban foglalkoztatott a legkisebbek egészsége, ezért döntöttem így. Debrecenben sok-sok tapasztalatot szereztem: 1951-től klinikai gyakornokként, majd 1954-től tanársegédként tevékenykedtem. Kishíján 12 évet töltöttem itt. Közben három szakképesítést szereztem: 1954-ben gyermekgyógyászatit, 1958-ban röntgent és 1962-ben a fertőző betegségest. Tudományos kutatásokban is részt vállaltam, elsősorban a csecsemőkori sorvadás megelőzésével kapcsolatban. Egerbe 1962-ben jöttem vissza: osztályvezető főorvosnak neveztek ki a Heves Megyei Tanács Kórháza (ma Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet) fertőző betegellátó osztályára.

Azok közé tartozik dr. Szerdahelyi Ferenc, akik a barokk városhoz kötődnek. Már fiatal korában életre szóló élményeket szerzett itt, ezért hűséges a településhez. Talán el sem tudná képzelni az életét máshol: a környezet, a szellemi élet olyan közeget jelent számára, amelyet nem tud nélkülözni. Szívesen emlékszik vissza a forró hangulatú zenei és színházi estékre, nagy tisztelettel és szeretettel emlegeti barátait, de mint túrázó, a Bükk és a Mátra tájait is nagy vonzerőnek tartja. Ezek együtt teszik otthonná számára ezt a vidéket és semmihez sem hasonlítható értékké Egert. Továbbadta ezt a szeretetet gyermekeinek: fia és lánya is orvosként tért vissza a diploma megszerzése után.

– Egy 40 ágyas kis fertőző osztály élére kerültem. Szerencsére 1965-ben 70 ágyassá alakíthattuk át. Megkaptam a segítséget ahhoz, hogy egy valóban eredményes betegellátást szervezhessek meg. Leginkább a tűzoltók munkájához hasonlítanám ezt a területet. A váratlan járványok komoly feladatokat adhatnak. Állandóan készenlétben kell lenni, mert nem csökken a veszély. Valamikor úgy gondoltuk, hogy könnyebb dolgunk lesz, de beigazolódott, hogy rendre újabb és újabb kihívások jelentkeznek. Emlékezetes például az 1974-es recski tífuszjárvány, amikor 83-an estek át ezen a súlyos kóron. Ma már a különböző védőoltások jó megelőzést nyújthatnak, de ha fölszámolunk valamilyen betegséget, jön más. Így például legyőztük a gyermekbénulást, de már itt van a mirigyláz vagy a hepatitisz, a fertőző májgyulladás. Nem is szólva olyan hírhedt kórról, mint az AIDS. Emellett arra is kell gondolni, hogy olykor a már lebírt “ellenség” is felütheti a fejét. Bízom abban, hogy a következő ötéves tervben megvalósítják ennek az osztálynak a rekonstrukcióját is, hogy megfelelő hátterünk legyen ehhez a feladathoz.

Határozottan cselekszik a beteg életéért, egészségéért, csak a célra figyelve Szerdahelyi főorvos. Egyúttal tiszteli még azt is, akivel éppen hadakozik, pöröl igaza védelmében. Talán éppen e jellemvonásaiból adódik, hogy fertőző osztályt vezet: éppen itt kell a leggyorsabban felismerni a kórokozót, és fellépni ellene, minden erővel elejét venni a nagyobb bajnak. Ez egyszerre igényel határozottságot és emberismeretet: meg kell találni adott körülmények között a legeredményesebb és leghumánusabb megoldásokat. Akik ismerik, több történetet is tudnak erről. Beszélik, milyen elszántsággal küzd minden egyes rábízott gyermekért, vagy felnőttért. Arról is híres, hogy milyen körültekintően állapítja meg a diagnózist. Egyszer szamárköhögéssel küldtek hozzá egy gyermeket, de őt gondolkodóba ejtette a különleges eset. Olyan ritka kórt állapított meg, amelyre nemigen van példa. Amikor aztán a kis beteg Svájcba került, a legjobb európai specialistához, az csodálkozva vette kézbe a leletét, meglepődve a magyar kolléga éleslátására.

– A debreceni klinikán szerettem meg az orvostudomány ezen ágát. Úgy érzem, ez áll hozzám legközelebb. Ha fölismerem a kórokozót, s tisztában vagyok a szervezet védekező képességével, akkor gyorsan eredményt tudok elérni. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a beteg gyermekkel és felnőttel foglalkozóknak legyen mindig idejük arra, hogy alaposan kikérdezzék őket és hozzátartozóikat. Az én véleményem szerint is egy jó kórelőzmény-felvétel már fél diagnózis. A modern műszerek sokat nyújtanak, de nem pótolják a gyűjtött tapasztalatokat és az elméleti tudást. Szerintem manapság csak az menjen orvosnak, aki szereti ezt a munkát. Valódi értelmét a sikerélmény adja meg, az anyagiak nem hiszem, hogy bárkit igazából kielégíthetnének. Ezen a pályán az a legnagyobb hála, hogyha az ember idejében tud valamit tenni másokért. Egyébként nagyon nehéz, göröngyös hivatás ez. Sokszor nincs elég ideje az egészségügyben dolgozónak annyit foglalkozni a beteggel, amennyit szeretne, olyan kapcsolatot kialakítani, ami a gyógyításhoz nagyon fontos. Lényegesnek tartom, hogy az orvos nyugodt családi körülmények között dolgozhasson, ezt biztosította számomra harminc év óta segítő, kedves feleségem.

Nemcsak a gyógyítást, de a tudományos munkát, sőt a közéleti tevékenységet is igen fontosnak tartja beszélgetőtársunk. Számos dolgozata jelent meg, nemcsak hazánkban, de külföldön is. Megkapta az Érdemes Orvos címet, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, és a Heves Megye Egészségügyéért kitüntetést. A megyei egészségügyi szakszervezet etikai bizottságának elnöke volt. Vezetőségi tagja szakmája egyik legrangosabb szervezetének, a Magyar Infektológiai Társaságnak. Itt emlékéremmel is jutalmazták tevékenységét. Az orvostanhallgatók képzésében is részt vesz, ezért 1983-ban címzetes egyetemi docens lett.

Nem szívesen beszél ezekről az eredményekről: feladatának, sőt kötelességének tartja mindazt, amit elvégez. Nem múlhatott el nyomtalanul ez a sokféle munka: az elismeréseken kívül infarktust is szerzett. Azóta jobban kell vigyáznia magára, de úgy igyekszik megszervezni életét, hogy ne tegye lentebb a mércét.
Ma is a régi, harmincöt éves praxisával a háta mögött példaadóan lelkiismeretes. Úgy mondják: a régi vágású orvosok közé tartozik. Jó lenne az, ha mai kollégái mind többet hasznosíthatnának az ő és kortársai tapasztalataiból, mert tud valami olyasmit, ami valóban emberségessé, egyben hatékonnyá teszi a gyógyítást.

Gábor László

MZ—Szerdahelyi főorvosra, mint egy tanítványaként emlékezem meg. Nagyon sokat tanultam tőle. A fenti cikk nem propaganda, nem egy elfogult, túlzó írás, hanem valódi képet nyújt erről az orvoskollégáról. Emlékét őrizzük. Sajnos 80. életévét nem érte meg, még 2005-ben elhunyt, de akkor, közeledő születésnapján megemlékeztünk róla tudományos ülés keretében (2006. április 13-án). Nagy formátumú rendezvény lett, a Bartakovics Béla Művelődési Ház nagyterme megtelt. Több százan jöttek el, hogy meghallgassák az előadókat.

Reklámok
 
 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Gates, de nem Bill, hanem Bob

(Helyzetjelentés: Nem álltam be a karthauzi szerzetesrendbe, hallgatásom oka éppen ezzel ellentétes. Mostanában “túl sokat” kell beszélnem rendezvényeken, konferenciákon. Így aztán a korábbiakban birtokolt nem túl sok időm most még tovább rövidült. De már csak néhány hét és újra lehetőségem lesz az írásra és a WordPress publikációkra. Egyet azért lezárok most, a sok vázlat közül.)
Retró kanapén, gagyi borító, de annál nagyszerűbb belső (igazi kincs minden orvos számára)

Retró kanapén, gagyi borító, de annál nagyszerűbb belső (igazi kincs minden orvos számára)

Robert H. Gates ezredes (USA) nyugállományba vonulása után sem hagyta abba az orvoslást. Ennek pedig ékes példája az a könyv, ami ugyan tíz éve jelent meg, de még mindig aktuális és érdemes elővenni.

Ez a “faltól falig” 470 oldal félelmetes munka (A5). Először is, nem könnyű olyan orvostudományi könyvet írni, ami felépítésében ad valami újat. Ebben több mint ezer kérdést és választ olvashatunk, aminek nagy része külön-külön “megérne egy misét”.

Megdöbbentő, hogy ennyi szerzőt hogyan tudott összeverbuválni a szerkesztő, de nyilván az angolszász nyelvterület, sőt, önmagában az USA mikrobiológus és infektológus társadalma óriási a magyar nyelvterülethez képest. Hadd soroljam el ízelítőként a szerzők neveit (csak a vezetéknevek):

Anandakrishnan, Bamberger, Battafarano, Baum, Beecham III, Berg, Brown, Burman, Carson, Cohn, Cook, Crawley, Daly, Davis, Demers, Dommaraju, Dooley, Egan, Ellis, Ellison III, English III, Enzenauer, Everett, Fasano, Ferguson, Fishbain, Fraser, Freitas, Gates (a szerkesztő Robert H.), George, Gerstadt, Gray, Haburchak, Halsey, Hanley, Hepburn (nem az Ódri), Horvath (hopp, egy magyar név), Hospenthal, Hsue, Johnson, Karlin, Koch, LaPorta, Lowry, Ly, Lynchard, Madinger, Maguire, Marie, Marovich, Mbuthia, McAllister, McCollister, McDonald, McMillen, Miller, Murray, Nauschuetz, Nguyen, Osswald, Parker, Parker, Pegram, Plemmons, Purcell, Radvany (magyaros hangzású), Rajnik, Ratcliffe, Roland, Roop, Salzer, Skillman, Sloan, Thompson, Thrun, Tight, Tramont, Vaughan, Vincent, Wallace, Weina, Williams, Yang, Zacher (nem Gábor,hanem Lisa), Zeien

Aki valaha is részt vett infektológia tankönyv vagy szakkönyv készítésében, vagy egyszerűen csak végiggondolja a témaköröket, hamar rájön, hogy ideális felépítés nem létezik. Mandellék a két végéről közelítik meg a kérdést (a Principles and Practice of Infectious Diseases-ben – persze… több mint 4000 oldal A4-es, apró betűs) vagyis a kórokozók és a klinikai szindrómák irányából. Egy ilyen kis könyvben azonban nagyon nehéz didaktikus felépítést kialakítani. Nagyjából azért sikerült, íme a tartalomjegyzés hevenyészett fordítása (angolról magyarra):

A fertőzések megközelítése (nem térben, hanem elméleti szempontból)
– – –  A mikrobiológiai laboratórium fejlődéstörténete
– – – A helyes kérdések: A anamnézis és a fertőző betegségek
– – – A fizikális vizsgálat alapján felmerült gyanú
– – – Képalkotó vizsgálatok fertőző betegségek esetén
– – – Fertőzések és a sebész
Nagy klinikai szindrómák
– – – Ismeretlen eredetű láz (fever of unknown origin – FUO)
– – – Sepsis felnőttekben
– – – Tályogok és anaerob fertőzések
– – – Ulcerogladularis fertőzések
– – – Kullancsbetegségek
– – – Harapott sebek fertőzései
– – – Nosocomialis fertőzések
– – – Fertőzések idős korban
Sérült immunitású betegek fertőzéseivel kapcsolatos klinikai megfontolások
– – – Elsődleges immunhiányok
– – – A HIV fertőzés, vírusellenes kezelés és megelőző tevékenység folyamata és története
– – – Gyakori HIV-vel kapcsolatos komplikációk diagnosztikája és kezelése
– – – HIV fertőzéssel összefüggő reumatológiai szindrómák
– – – Kemoterápia utáni fertőzések
– – – Transzplantáció utáni fertőzések
IV. Antibiotikumok
– – – Antibiotikum választás profilaxis és kezelés céljából
– – – Anti-infektív terápia
V. Bakteriális fertőzések
– – – Klinikai megfontolások gram-pozitív fertőzések esetén
– – – Klinikai megfontolások gram-negatív fertőzések esetén
VI. Mycobacterium fertőzések
– – – Tuberculosis: A “White Plague” újraértékelése
(White Plague: any epidemic disease that makes the patients appear pale, especially tuberculosis during the 19th and early 20th century…)
– – – Tuberculosistól eltérő mycobacteriumok
VII. Gomba infekciók
– – – Candidiasis
– – – Coccidioidomycosis
– – – Histoplasmosis
– – – Észak-amerikai blastomycosis
– – – Sporotrichosis
VIII. Parasita fertőzések
– – – Fontos parazita-fertőzések az Egyesült Államokban
IX. Szexuális úton terjedő betegségek
– – – Húgycső-gyulladás
– – – A syphilis ellátása
– – – Kismedencei gyulladásos megbetegedés: klinikai megfontolások
– – – Condyloma és genitális herpes: életre szóló barátok
– – – Fertőzéses eredetű hüvelygyulladás
X. Csont és ízületi infekciók
– – – CSont és az ízület körüli fertőzések
– – – Implantátumok fertőzései az érprotézisek kivételével
– – – Fertőzéses eredetű arthritis
– – – Ferőtzéssel összefüggő reumatológiai szindrómák
XI. Gastrointestinális fertőzések
– – – Fertőző májgyulladás
– – – Ételmérgezés
– – – Fertőzéses hasmenés
XII. A fej és a nyak fertőzései
– – – Szemészeti infekciók
– – – Otitis
– – – Torokgyulladás
XIII. Kardiális fertőzések
– – – Infektív endocarditis
XIV. Légúti szindrómák
– – – Az arcüregek gyulladásai
– – – Közösségben szerzett tüdőgyulladás: az első számú közellenség
– – – Nosocomialis pneumonia nem intubált betegben
– – – Lélegeztetéssel összefüggő pneumonia
XV. Cerebrospinalis infekciók
– – – Agyhártyagyulladás
XVI. Bőr- és lágyrész infekciók
– – – Ectoparasitosisok
– – – Bőr alatt rejtőző titkok: fasciitis
– – – Láz bőrgyulladással
– – – Pyodermák
XVII. Húgyúti fertőzések
– – – Húgyúti infekciók
XVIII. Anyai és gyermekgyógyászati fertőzések
– – – Terhesség alatti infekciók
– – – Újszülöttek fertőzései
XIX. Utazási medicina (Emporiatria)
– – – Utazási megbetegedések
– – – Malária
– – – Leptospirosis
XX. Fenyegető kórokozók
– – – Hantavírusok
– – – Macskakarmolási betegség
– – – Biológiai fegyverek: természetellenes fertőzések
XXI. Egyéb érdekes témakörök
– – – Felnőttek védőoltásai
– – – Nem fertőző megbetegedések fertőzéses okai
– – –
Híres emberek fertőző megbetegedései

Kedves blogolvasó, ha ide eljutottál, akkor feltételezem, hogy szakember vagy (mást a tartalomjegyzék első sorai lekapcsolnak), így hadd ajánljam Neked is ezt a könyvet! Orvosként naponta szembesülünk azzal az érzéssel, hogy elszalad a tudomány fejlődése fölöttünk. Ám ez a könyv annyira szilárd alapozó és ugyanakkor frissítő is, hogy most jó pár évvel a beszerzése után elővéve újból mond újat és egy egy témakörben remek kérdéseket tesz fel… és válaszol is meg. Hiába 10 éve jelent meg, még mindig remekműnek számít.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/10/09 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Előadás fiataloknak

Az előadás első diája, melyre klikkelve a teljes sor .pdf-ként letölthető

Több, mint öt évvel ezelőtt tartottam előadás ezen a címen a Katolikus Ifjúsági Klubban Dr. Kovács Kázmérbarátom és kollégám felkérésére. Akkor a sorozatban ő is tartott egy előadást, természetesen a várandóssággal kapcsolatban, nekem pedig a fertőzések, járványok témakör jutott. A sorozat így nézett ki: 2006. november 15. „Beteg voltam és meglátogattatok…” – Egri évszázadok (N. Lutter Katalin), november 22. Áldott állapot – Advent (Kovács Kázmér), november 29. Fertőző betegségek és a Biblia (Maszárovics Zoltán), december 6. Szenvedélybetegségből szabadultam (Tóth Valéria), december 13. Isten érintései az elhagyatottságban (Sztancsik Tamás). Izgalmas volt, valami kis média visszhangot is kapott.

Ugyanezzel a címmel tartottam előadást tegnap, pénteken (2012.03.30-án) középiskolásoknak. Igen megtisztelő volt a felkérés, mert a Sancta Maria iskolában, az ún. Humán tudományok napja keretében (Fodor és Szabó tanárnő szervezésében) a diákok olyan előadókat hallgathattak, mint: Berecz Mátyás történész, Lisztóczky László irodalomtudós, Löffler Erzsébet – a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója és Nemes Lajos, a levéltár igazgatója.

Az előadásom természetesen itt nem rekonstruálható, de a vázlata, vagyis a diasorozat .pdf-ként letölthető a fenti képre kattintva. Ha valakit érdekel…

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/31 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Non of these diseases

Non of these diseases

Ha már itt duhajkodunk a fertőzések körül, akkor hadd ajánljak egy másik könyvet is. Sajnos csak angol nyelven lehet kapni, úgy is leginkább csak az Egyesült Államokban (pl. Amazon). Bár lenne magyar fordítása.

Évekkel ezelőtt olvastam, most újra elővettem az elmúlt hetekben, mert a témája nagyon izgalmas. Végig vizsgálja, hogy a Szentírás, vagyis a Biblia hogyan számol be a fertőző betegségekről valamint néhány, az ember egészségéhez elengedhetetlen lelki működésről, illetve ezeknek a zavaráról. Gyógymódokat is javasolt, amelyeket tudományos szempontból közelít meg elsősorban.

Illusztrációként alább közlöm a tartalomjegyzék magyar fordítását, hátha valaki rátalálva erre az oldalra kedvet kap és elkészíti, megjelenteti a könyv teljes magyar fordítását. Zárójelben a saját megjegyzéseimet írtam hozzá.

1. rész A teljesség forrása
— 1. fejezet: Angolna szemek és liba belek (egyes ókori iratok tévedései)
— 2. fejezet: Vissza az áttöréshez
— 3. fejezet: A szeretet munkája
— 4. fejezet: Csatornázni vagy nem csatornázni (az ürülék és szennyvízkezelés helyes módja)
— 5. fejezet: A temető terve
2. rész Fizikai teljesség
— 6. fejezet: Belzebub a palackban (az alkoholról)
— 7. fejezet: Rák a doboztól (a dohányzásról)
— 8. fejezet: Tortúra vagy gondosság? (a körülmetélésről)
— 9. fejezet: A nyolcadik nap rejtélye
3. rész Szexuális teljesség
— 10. fejezet: Homoszexuálisnak születve?
— 11. fejezet: Szexuális székfoglaló játék
— 12. fejezet: AIDS – mindenki problémája
— 13. fejezet: Amerika tapasztalatai a szexről
— 14. fejezet: A nők joga
— 15. fejezet: Az óvszer nemzete vagyunk?
— 16. fejezet: Szellemi szexualitás
— 17. fejezet: A nagyszerű szex titka
4. rész Emocionális teljesség
— 18. fejezet: A szellem-értelem-test kapcsolat
— 19. fejezet: Elsőszámú közellenség
— 20. fejezet: Stresszmentes élet
— 21. fejezet: A hit-tényező
— 22. fejezet: Veszélyes harag
— 23. fejezet: A “szemet szemért” ára
— 24. fejezet: Ésszel az őrültség fölött
5. rész Szellemi teljesség
— 25. fejezet: Könnyek, az örökkévalóság kontaktlencséi
— 26. fejezet: Gondolkozz reálisan!
— 27. fejezet: Van rajtad ejtőernyő?
— 28. fejezet: A lélek szabadsága
Függelék: Újszülöttek körülmetélése: Tanácsok szülők számára

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/03/12 hüvelyk Kórház és a szakma, Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , , , ,