RSS

fertőzés címkéhez tartozó bejegyzések

Veszélyes állatok – zoonózisok

Varga János zoonózisokról szóló könyve

Varga János zoonózisokról szóló könyve

“Hétköznapi értelmezésben veszélyes állatoknak tartjuk az emberre támadó cápákat, krokodilokat, az emberevő tigriseket, mérges pókokat, skorpiókat, mérges kígyókat stb. […]
A húsevő ragadozóknak, mérges kígyóknak, cápáknak stb. a legfőbb prédája nem az emberek közül kerül ki. A legveszélyesebb állatokat nem köztük kell keresni, a legtöbb halállal végződő »állat és ember találkozások­­« nem hozzájuk fűződnek. Vannak azonban olyan állati szervezetek, amelyek az emberek százezreit, millióit veszélyeztetik. Az emberiség történetének legveszélyesebb, legtöbb áldozatot szedő állatai kétség kívül a halálos fertőző betegségeket terjesztő paraziták és azok gazdaszervezetei…”—írja bevezetőjében Varga János (Ph.D) főiskolai docens.

A tanár úr az egri Eszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszékén tanít és hiánypótló könyvet írt meg 2010-ben, ami az iskola kiadójánál, a Líceum Kiadónál jelent meg. A borító kivitele nem hivalkodó, sőt kifejezetten szerény, a belső viszont gazdag, részletgazdag. Közel 300 oldal, ábrákkal, táblázatokkal ékesítve. Bár színes ábrák nincsenek, mégis érdekes olvasmány, hiszen gyakorlatilag végigmegy az összes állatról emberre terjedő betegségen, ami csak a világon előfordul. Bár nem orvosi szakkönyv, mégis ajánlanám minden orvostanhallgatónak, hogy mielőtt nekifut az ötödéves infektológia tantárgynak, legyen képe arról, hogy milyen módon veszélyesek valójában a környezetünkben megtalálható állatok.

Megtisztelő volt számomra annak idején (2009-ben), hogy a kéziratot nemcsak átolvashattam, hanem végig- bogarászhattam. Így minden mondatát ismerem, bátran merem állítani, hogy ebben a témakörben jelenleg hasonló kaliberű könyv nem található és még most, 2013-ban is aktuális, bármilyen gyorsan is halad a tudomány. A könyv beszerezhető a Líceum Kiadónál vagy Egerben a Sipotéka Könyvesboltban, ahol a főiskolai könyvek, jegyzetek kaphatók.

Az egri Varga tanár úr nem keverendő össze egy másik Varga tanár úrral. Az utóbbi ugyanis állatorvos és az MTA tagja (Dr. Varga János), de utoljára 1995-ben jelent meg egy mindössze 96 oldalas, inkább ismeretterjesztő könyve ebben a témakörben.

Reklámok
 
 

Címkék: , , , , , , , , ,

A kismaci és én…

A kismackók...

A kismackók…

Annak idején, amikor a 90-es évek végén, az ezredfordulón megjelent a linezolid, akkor egy új antibiotikumcsoport hajnalát jelentette. Ezek az oxazolidinonok. Akkor nagy jövőt jósolt nekik mindenki, hiszen MRSA vagyis meticillin rezisztens Staphylococcus aureus elleni, hatékony gyógyszernek bizonyult. Aztán megjelent nálunk is, Magyarországon. Csak az ára… hát az elviselhetetlenül magas lett, így aztán a kórházak kellő kritikával, szinte alig kezdték el alkalmazni. De hát… “Az egészség nem üzlet…” hangzott a szlogen akkoriban – meg van aki azóta is ezt mondja, pedig nyilvánvaló, hogy nem igaz. Szóval, ahogy a szer nem fogyott, meg is szűnt a forgalmazása, egyszerűen nem lehet kapni. Pedig a poént minden antibiotikumokról szóló előadásomban elsütöttem: “Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a csoportot nem rólam nevezték el: oxa-Zoli-dinonok!” Na, persze, ha rólam nevezik el, akkor sem futott volna be a gyógyszer, mert az egészség és egészségügy mégiscsak üzlet és az árát megfizetni képtelenség. A 10 tabletta költségét bárki megnézheti ezen a linken.

Most, hogy újabb oxazolidinont fedeztek fel, sőt már be is bizonyosodott, hogy hatásos: MRSA: Tedizolid, a New Antibiotic, Proves Effective (http://www.medscape.com/viewarticle/779288), csendben mosolygok, hogy bizony a Teddy maci, meg a Zoli milyen jól megfér együtt, de sajnos nem sok remény van rá, hogy bevezetésre kerül. Ez sem fog az olcsó antibiotikumok közé tartozni.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/28 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , , ,

“Klosztrídiumot érzek kisgazdám.”

…mondhatja a jól idomított infektológus kutya. Való igaz, hogy vannak olyan személyek, ápolók, laboratóriumi dolgozók, orvosok, akik megérzik a különböző baktériumoknak a jellegzetes szagát. Ez persze nem arra vonatozik, amikor a petri csésze fölött szippantva egyet, megérezzük, hanem azt, amikor a kórteremben vagy már a folyosón érezzük: salmonellája van a betegnek. Ahogy az alábbi rövid hír mutatja (Medscape), a hollandok megpróbálták kutyával diagnosztizálni a C. difficile fertőzést és elég jó eredményeik vannak, hiszen az ő orruk még jobb, mint a miénk.

“See Cliff Sniff C diff: Using Dogs to Detect Infection
Physicians in The Netherlands have taken advantage of the fact that dogs have an olfactory capacity that is more than 100 times that of humans, and that stool from patients with Clostridium difficile infection has a unique odor, presumably due to P-cresol, a phenolic compound fermented by some bacteria, including C difficile. This led to the “urban legend” that some nurses, laboratory technicians, and physicians could make a diagnosis of C difficile infection on the basis of this odor, although this claim was never well established. The study used a Beagle dog trained to recognize the unique odor of stool containing C difficile toxin. Testing of stool samples showed recognition of positive tests in 30/30 (100% sensitivity) and negative tests in 270/270 (100% specificity). Having the dog simply be in the room or on the ward was adequate for detection in 25/30 cases (83% sensitivity). These results are superior to all existing tests for C difficile infection, although FDA approval in the United States may be a problem.”

Íme egy rövidfilm, ami nem kamu, hanem a British Medical Journal YouTube csatornáján látható:

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/02 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Az éneklő farkasok és a dinnye – Balsamo I/4

“…A maga portáján a király az úr, ez igaz; de odahaza én parancsolok; s vajon ki tilthatja meg, hogy ma este ezt nem mondjam a kocsisomnak: ‘Chanteloup-ba!’, ahelyett hogy azt mondanám: ‘Versailles-ba!'”? —mondja Grammont hercegné.

A nagyon finom kantalup dinnye

A nagyon finom kantalup dinnye

De vajon hol lehet ez a Chanteloup, vagyis amiről a sárgadinnyét elnevezték? Vagyis a kantalup dinnye, a meloni cantalupi?

Valójában az eredete nem francia, hanem olasz. Nem a francia városról nevezték el a sárgadinnye ezen speciális fajtáját, ami 2011-ben súlyos listeria járvány okozott az Egyesült Államokban (írtam róla itt), hanem egy olasz kisvárosról. Ráadásul több ilyen elnevezésű hely is van. A név eredetére pedig egyes források aztmondják, hogy a cantare (énekelni) és lupo-lupus (farkas) szóból ered. De mások ezt vitatják.

“Cantalupo” (“song of the wolf” or “howl of the wolf” or literally “singing wolf”) and it seems that these place names are due to an elevated presence of wolves at the time of their naming (probably because wolves could be heard howling, but this etymology is actually disputed nowadays)

Amikor beleharapunk a sárgadinnyébe (majd nyáron, mert most még nagyon drága), akkor jusson eszünkbe a farkas, az éneklés, Alexandre Dumas és persze a Listeria monocytogenes.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Angol telefonszámok és a Clostridium difficile

A magas halálozással járó betegség okozója, a C. difficile

A magas halálozással járó betegség okozója, a C. difficile

Egy szakmai bejegyzés, nem csak szakembereknek, mert érdekesség:

A Clostridium difficile nevű baktérium ezrek, sőt milliók halálát okozza világszerte, méghozzá azzal, hogy súlyos bélfertőzést, illetve az ebből kiinduló vérmérgezést (sepsis) okoz. Néhány éve “sláger” lett, vagyis elöntötte az Egyesült Államokat és Európát is az únevezett “oh-twenty-seven” (027) ribotípusú törzs (a clostridium egyik fajtája).

Miért írtam ki betűvel, angolul, hogy “nulla-huszon-hét”? Azért, mert a megjelölésben nulla szerepel. Mégis, tévesen a magyar, szakmai nyelvhasználatban sokan úgy emlegetik, hogy “o” (vagyis ó, mint betű) 27-es Clostridium difficile. A zavar onnan jön, hogy a nemzetközi konferenciákon röviden nem “zero-twenty-seven”-nek, hanem a telefonszámokhoz hasonlóan “oh-twenty-seven”-nek ejtik ki. Helyesen magyarul: nulla-huszonhetes ribotípusú klosztridium difficile fertőzés.

A téves kapcsolásban az is közrejátszik, hogy pl. az Escherichia coli nevű baktériumnak vannak szerotípusai, amiket “O” (vagyis ó) betűvel jelölünk: pl. az O157 hamburger által terjesztett járványt okozott, az O124 remek vérzéses bélfertőzést tud okozni gyermekekben stb. Ebben a jelölésben természetesen betűről van szó, de ismét hangsúlyozzuk, a clostridium nem ó, hanem nulla. Egy aljas, öldöklő baktérium, ami folyamatosan szedi áldozatait és nagyon nehéz vele elbánni.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Amputáció vs. amputáció

Nem, nem! Nem Alien vs. Predator, amit egyébként nem láttam és nem is fogok megnézni. Amputáció vs. amputáció… Nem, nem! Nem Robin Cook, bár az is lehetne. Egyszerűen csak lábakat vágnak le, méghozzá a XVIII. század végén, XIX. század elején. Kétségtelen, nem voltak antibiotikumok, ha egy végtag megsérült, könnyen elgennyedt. Akkor aztán nem volt más hátra, mint az amputáció. Sőt, ha nem gennyedt el, akkor is időnként megszabadították a kedves pácienst az alsó végtagjától.

Fábián Janka híres könyve

Fábián Janka híres könyve

Mostanában két könyvben is szembe jött velem a téma. Két regényben, amelyek közel ugyanakkor játszódnak (na jó, 25 év különbséggel), a szereplők hasonlóak, de mégis teljesen más stílusban, megközelítésben mutatják be a kort. Fábián Janka: Lotti öröksége egy gyönyörű, romantikus klasszikus mű, Muhary Zalán: Egy tucat esztendője pedig egy minimalista, imitált kordokumentum (az író a “legenda” szerint 1892-ben született).

Öreg író, öreg műve? Minimalista és realista

Öreg író, öreg műve? Minimalista és realista

Előbbi könyv felemelő, megmentő helyzetben tárja elénk az operációt, utóbbiban viszont a páciens meghal (csak keményen!). Előbbiben egy lábat amputálnak, utóbbiban kettőt. De többet nem mesélek, nehogy túl sokat áruljak el a cselekményekből. Inkább el kell olvasni mind a két könyvet. Az előbbi könnyed kikapcsolódás, egyszerűen szép és regényes (de érdekes), az utóbbi agymunka, puzzle, de velőtrázó.

Ha pedig operációról van szó, akkor hadd tegyek ide egy képet, amit még az ősszel az egri Eszterházy Károly Főiskola dísztermében készítettem. Nagyon aranyosak voltak, beengedett a gondnokság vezetője. A teljes freskó nagyvolumenű, hatalmas kép, sok részlettel (megnézhető pl. itt). A déli oldal ábrázolja az orvosi fakultást, ahol boncolás, beteggyógyszerelés és egy amputáció van lefestve. Ez utóbbit teszem most ide:

Amputáció, nem a csatamezőn, nem is a lőpormalomban, hanem a freskón, méghozzá szépruhában, nagy fűrésszel

Amputáció, nem a csatamezőn, nem is a lőpormalomban, hanem a freskón, méghozzá szépruhában, nagy fűrésszel

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/12/16 hüvelyk Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

A Kaszinó Ózdon szép…

Az ózdi tudományos ülés programfüzete

Saját szememmel láttam a tükörtermét (Tükörterem). Nem gondoltam volna, hogy ilyen reprezentatív helyet találnak a Magyar Belgyógyász Társaság Észak-Kelet Magyarországi Szakcsoportja Tudományos Ülésének helyszínéül… na, ez aztán a hosszú kifejezés. Azt jelenti, hogy a régió belgyógyászai összeülnek megvitatni a tudomány mai állását. Ami azért elég gyorsan változik. Ezért az ilyen rendezvények inkább csak ízelítőt adnak abból: hol tart már a tudomány.

Ennek a konferenciának a fő témája a belgyógyászat és az infektológia közös kérdései voltak. Így kerültem én is közéjük. Egy kolléganőt helyettesítettem, mint előadó.

A programban előadást tartott Szalka András, Prinz Gyula, Maródi László, Nagy Erzsébet, Jelenik Zsuzsanna, Szabó Judit és még sokan mások.

Szerepem egy olyan előadás megtartása volt, amiben a gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakorlati kérdéseit feszegettem. Alább a diasor .pdf formátumban, ha valakit érdekel:

Klikk a képre a .pdf megtekintéséhez

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/05/26 hüvelyk Kórház és a szakma

 

Címkék: , , , , ,