RSS

diszpenzacionalizmus címkéhez tartozó bejegyzések

Bullinger, de melyik

Bullinger Henrik, nem az a bizonyos…

Heinrich Bullinger arcképe mellett egy héten többször is elsuhanok, amikor bibliaórára vagy istentiszteletre megyünk a családommal. Bár az egri Kálvin ház balra induló földszinti folyosóján a félhomályban függ a falon ez a dombormű (lásd jobb oldali kép), mégsem lehet nem észrevenni. Hozzáteszem Méliusz Juhász Péter, John Wycliffe és Károli Gáspár is ott függ (azaz, hogy a domborművük, nem ők személyesen). A reformáció fontos és neves alakjai ők.

Szóval, ahogy rápillantottam a domborműre, többször is elgondolkoztam már, vajon van-e köze ennek a Bullingernek, ahhoz a Bullingerhez, akinek a teljes neve Ethelbert William Bullinger és jó háromszáz évvel később élt, mint Johann Heinrich B.

Annál is inkább felmerül a kérdés, mert Heinrich kálvinista reformátor volt svájcban az 1500-as években, Ethelbert pedig szélsőségesen diszpenzacionalista (a fogalmat később megmagyarázom) teológus Angliában a XIX. század második felében (magyarul a Két természet Isten gyermekében c. könyve jelent meg).

A szótár, ami komoly egyháztörténeti könyv (ezúton köszönöm Vohmann Péternek, akitől évekkel ezelőtt kaptam)

A szótár, ami komoly egyháztörténeti könyv (ezúton köszönöm Vohmann Péternek, akitől évekkel ezelőtt kaptam)

Márpedig van köztük összefüggés: “He was a direct descendent of Johann Heinrich Bullinger, a covenant theologian who succeeded Zwingli in Zurich in December of 1531.” (forrás: Mal Couch ed: Dictionary of Premillennial Theology) —olvasom Edelberthről vagyis Heinrich egyenesági leszármazottja volt. Vér szerint rokonok, minden bizonnyal Krisztus felől is hasonlóképpen gondolkodtak keresztényként, de Isten korszakokon, az emberiség történelmén végigvonuló terve felől egészen másként.

Johann Heinrich szövetségi teológiát vallott (Covenant theology), vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy eszerint gondolkodott. Ethelbert viszont ún. korszakos teológiát. Előbbiben a fő hangsúly az Isten és ember között kötött szövetségeken van, utóbbiban pedig Isten tervét és az emberiséggel való foglalkozását korszakokra (diszpenzációkra) osztják.

Johann Heinrichtől nincsen semmilyen könyvem, műveit nem olvastam… még. Ethelberttől viszont megvan a Companion Bible (.pdf-ként, online használható ide kattintva). A végén a függelék 198 bejegyzést tartalmaz, ami 218 oldal, vagyis önmagában is egy könyv. Az angol nyelvű változat megtalálható és szabadon olvasható a http://www.levendwater.org/companion/index_companion.html címen.

Ezúton köszönöm Jim Drydennek, hogy felhajtotta számomra egy angol használtkönyv-kereskedésben és megküldte. Időnként előveszem, de azt is be kell vallanom, hogy az appendix szélsőségesen korszakos gondolkodásával nem értek egyet.

Mit is jelent ez? Isten az emberekkel az emberiség történelme során (amit a Biblia teljes hosszúságában dokumentál) különböző időszakokban különbözőképpen foglalkozott. Most abban a korban élünk, amikor Isten az újszövetségi gyülekezeteken, egyházakon keresztül van jelen a Földön. Úgy gondolom, hogy ez a szakasz (nevezhetjük korszaknak) akkor kezdődött, amikor az újszövetségi gyülekezet elindult vagyis az első Pünkösdkor Isten Szent Szelleme (Szentlélek) jelenlétével elindította, pecséttel látta el az első, jeruzsálemi gyülekezetet. Ethelbert Bullinger viszont azt mondta, hogy ennek a szakasznak is volt két része. Ezt túlzásnak tartom. Igenis feladatunk mindaz a munka, amit az apostolok Jézus Krisztus Urunk megbízásából végeztek. Mi sem “ússzuk meg”, hogy hasonlóképpen éljük újszövetségi hívő életünket.

Mindezek mellett azt is hiszem, amit a Szentírás mond, hogy Jézus Krisztus új szövetségnek alapítója lett: “Krisztus Új Szövetséget kötött velünk. Azért halt meg, hogy az embereket megszabadítsa a bűnöktől, amelyeket a Régi Szövetség idején követtek el, de azért is, hogy azok, akiket Isten elhívott, megkapják örökkévaló örökségüket, amelyet Isten ígért nekik.” —Zsidókhoz írt levél 9. fejezet 15. vers – Egyszerű fordítás. Miénk a kegyelem, mert Krisztus meghalt. Isten különleges ajándéka ez.

A fenti kérdésekről bővebben L. Nagy Zoltán blogjában, a Credo ut intelligamban és Szabados Ádám Divinity c. blogjában találhatunk olvasnivalót. De ott aztán bőségesen, nem csak ilyen címszavakban, fércmunkaként, mint nálam.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/29 hüvelyk Emberek, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Chuck Swindoll és a Mai Ige

Charles Rozell Swindoll 1934-ben született, tehát elmúlt 78 éves. Mégis mindenki csak egyszerűen Chucknak nevezi, vagyis a becenevén hivatkozik rá. Így emlegeti – igen sokszor – a Mai Ige c. folyóirat is, hadd idézzek belőle:

A Mai Ige - mindennapi áhítatok folyóirata

A Mai Ige – mindennapi áhítatok folyóirata

“Chuck Swindoll mondta: ‘Szeretjük úgy elképzelni magunkat, mintha a magányos farkasok különös fajába tartoznánk. A valóság azonban az, hogy nem szeretünk másnak látszani, nehogy kiközösítsenek, fanatikusnak bélyegezzenek és elutasítsanak. Ezért aztán alkalmazkodunk. Láthatod, mennyire igyekszik egy gyermek, hogy elnyerje a felnőttek tetszését; a serdülő, hogy igazodjon a kortárs csoporthoz; és ott a felnőtt, aki majd belerokkan, csak lépést tarthasson a szomszédokkal.’ – Különbözni csak azért, hogy mások legyünk, mint a többiek, valószínűleg semmit sem ér, sőt igazából ellenkező hatást vált ki. Isten azt várja tőlünk, hogy hajlandóak legyünk gyökeres változásra. ‘Az Isten irgalmára kérlek tahát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával’ (Római levél 12,1-2)” —egészíti ki a Mai Ige írója és szerkesztője C. Swindoll szavait, illetve idézi a Biblia néhány igen fontos sorát. (A teljes cikk elolvasható ide kattintva.)

Swindoll a szolgálatát Dwight Pentecost mellett kezdte, később a Dallas Theological Seminary igazgatója lett. Amerika szerte az Insight for Living c. rádióműsorai miatt ismerték meg az emberek. Jelenleg is hallgatható a www.insight.org címen. Temérdek könyvet írt, de magyarul még egyet sem láttam. Mindenesetre a Mai Ige alapján komoly igehirdető, gondolkodó, jó lenne egy könyvét elolvasni… ha lehet, magyarul. Talán egyszer ráharap valamelyik kiadó (KIA, Harmat, Evangéliumi Kiadó?).

Ezúton ajánlom mindenkinek: először is a Biblia olvasását, de hasznos napi olvasásra a Mai Ige. Ha pedig valaki ismeri az angol nyelvet, sőt érti is, akkor az Insight for Living-et.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/20 hüvelyk Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,

Henry Allen Ironside

Henry Allen Ironside (1876-1951) az evangéliumi kereszténység és a fundamentalizmus hőskorában élt. Nem! Ezt a fundamentalizmust ne tévesszük össze az iszlám fundamentalizmusával. Akkoriban a kereszténység Bibliához forduló, békés, szeretetteljes mozgalmát nevezték így, válaszként a liberális, szabad, könnyelmű teológiai irányzatokra. Fundamentumnak, alapnak a Szentírást tartották, semmi mást. Ma is vannak fundamentalisták ebben az értelemben (ne nevess ki kedves olvasó, saját magamat is ilyennek tartom). Céljuk az volt, hogy a Bibliát ízekre szedve, a lehető legjobban megismerjék. Különösen az angolszász nyelvterületen lett ennek az eredménye olyan “könyváradat”, ami ma is hatással van a teljes kereszténységre. Nem véletlen, hogy az első magyarra fordított Ironside könyvet több másik is követte a piacon.

Az igazság beszédének helytelen hasogatása (Wrongly Dividing the Word of Truth) c. könyve a Hárfa Kiadónál jelent meg, lassan 20 éve, valamikor az 1990-es évek elején. A fordítást Bozsóki Sándor készítette (aki a Magyar Evangéliumi Rádió és a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió munkatársa és a Szabad Evangéliumi Gyülekezet tagja). Rövid könyv, inkább kis füzet, de nagyon hasznos. Szót emel olyan téves tanítás ellen, mint a bullingerizmus.

Most, húsz év után újabb könyvét vettem kézbe, aminek címe: Megszentelődés – torzkép és valóság. Hasonlóképpen mély teológiai kérdéseket fejeteget, de úgy, hogy azt saját tapasztalataival, beszámolóival fűszerezi. Ezért nem kerülhető ki, hogy az olvasó, keresztény hívő ember mindennapi életére is hatással legyen. Nem könnyű olvasmány, de érdemes az embernek egyszer átrágnia rajta magát, aztán pedig emésztenie.

A már megjelent másik két könyvét meg nem olvastam: A négyszáz csöndes évGondolatok az imádságról. Ha valaki olvasta, örömmel várom a beszámolóját. Akár emailben, akár hozzászólásképpen.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/07/24 hüvelyk Emberek, Olvasónapló

 

Címkék: , , ,