Pál Ferenc több helyről merít. Néhol nehezen követhető, mit lehet összeegyeztetni evangéliumi gondolkodásunkkal. Egy biztos: a szégyen és bűnbánat kérdésében rátapintott a lényegre.
A kettő nem egyenlő. A szégyent hordozzuk, a megoldása saját magunk megsemmisülése. Rejtőzködünk, elbújunk, nem szeretnénk ha a napvilágra kerülne. Mennyiben más a bűnbánat! A fájdalom elindít bennünket a megoldás, a megvallás felé. Eredménye van: megmozdulunk, előbújunk.
Mennyire látszik ez “Mónikánál”. A dohányzást bevallotta, megpróbálta letenni. Az italt titkolja, szégyenli. Nincs is rá megoldás, csak a menekülés. A szégyennek pedig bűnbánattá kellene alakulnia. Ezért megoldás a kereszt, ezért megoldás Krisztus. Ő a napvilágra hoz mindent, de a megoldást is adja: megvált bennünket, a bűn büntetését kifizeti. Csodálatos.
Holnap erre emlékezünk: vasárnap délelőtt, kenyértörés a gyülekezetben.
Előzmény: Tükör által világosan 1
Folytatás: Tükör által világosan 3
A hétköznapok fogságában 