RSS

temetés címkéhez tartozó bejegyzések

15 tonna borzalom

A borzalom extrém mérőszáma: 15 tonna holttest

A borzalom extrém mérőszáma: 15 tonna holttest (forrás – internet)

Azon gondolkodtam, hogy a maláj gép áldozatait miért hűtővagonban szállították Harkovba. Elmerengtem, hogy hát arrafelé nem létezik halottas kocsi? Minek ahhoz a hatalmas vagon, sőt vagonok? Aztán hirtelen tört rám a borzalom, amikor elkezdtem számolgatni. Ha a gyerekek és felnőttek súlyát átlagoljuk, akkor is kb. 50 kg/fő testtömeggel kell számolnunk. Az áldozatok közül több mint 280-at megtaláltak, és talán 16 fő darabjait. Igen, ha beszorozzuk, akkor bizony a borzalom félelmetes, új mérőszámát kapjuk. Több tonnányi holttest!

Most, amikor az első világháború kitörésének 100-dik évfordulóját ünnepeljük évfordulójára szomorúan emlékezünk, nyugodtan utána számolhatunk: kb. 700 millió tonna holttest. Irdatlan mennyiségű halott. Ezek egy része is polgári áldozat volt. Amikor háború tör ki valahol, nem maradnak a harcok polgári áldozatok nélkül. Senki ne ringassa magát abba, hogy majd “dicső csapataink” harcolnak, mi pedig a fotelből nézzük a közvetítést. Ez egyszerűen nem így működik. Ha pedig fokozni szeretnénk, akkor gondoljunk a gyakorlatilag tisztán polgári, zsidó áldozatokra a koncentrációs táborokban, a II. Világháború során. Ki-ki utánaszámolhat. Nem véletlenül működtek folyamatosan a krematóriumok, hiszen ott is tonna százezrekről volt szó. Emberi életek hústömeggé degradálva, elégetve. A borzalom még magasabb foka ebben a mértékegységben.

A rakéta egyszerre, egyetlen pillanatban csapott le (vagy éppen fel, mert úgy tűnik, hogy földről lőtték ki) a repülőre ott, Kelet-Ukrajnában. Az utasoknak talán volt idejük számot vetni életükkel, de biztos vagyok benne, kevesen voltak köztük olyanok, akik erre komolyan felkészültek volna.

Európában és a békés, nyugati világban generációk nőttek fel anélkül, hogy a háború borzalmait átélték volna. A számítógépes, háborús játékok közkedveltek (Call of Duty, Battlefield stb.) a fiatalok körében. De ezek – bár látványban megdöbbentőek – a fotelből szemlélődő szerepbe dédelgetve az embereket, elandalítják a lelkiismeretet és könnyű szórakozást ígérnek. A játékos a halottakat látja a “pályán”, de nem érzi a hullák bűzét a vagonban és nem hallja a hozzátartozók sírását — erre a szimuláció nem terjed ki.

Fiatalok! Gondolkodjatok! Nyissátok ki a szemeteket és döbbenjetek rá: keressétek a békességet! Bármelyik pillanatban néhány tonnányi rakomány néhány kilogramjának részeseivé lehetünk. Imádkozzunk, hogy a békesség legyen újra úrrá azon a vidéken (Kelet-Ukrajnában). De Izrael körül is forrong a világ (ott is van 300 áldozat – 15 tonna!), vagy éppen gondolhatunk a jelenlegi iraki helyzetre, ahol heves harcok dúltak nemrégiben. Isten óvjon a háborútól, legyen az kicsi, nagy, hideg vagy éppen forró, etnikai hátterű vagy gazdasági, teljesen mindegy.

 

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be 2014/07/23 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Az idén ismét itthagytak…

Mártika Jim és Mary Dryden társaságában

Mártika Jim és Mary Dryden társaságában

…ketten. Újabb két szeretett ember költözött el a Mennyei Hajlékba. Az idős gyógyszerésznő, Fülöp Sándorné, Mártika néni és a demjéni Róza néni (Takács Györgyné). Előbbitől nyáron, a nagy melegben augusztus 8-án búcsúztunk, utóbbitól most pénteken (december 7-én) a nagy hidegben. Mártika 76 éves volt, Róza 63. Akkor tikkasztó hőség, most dermesztő fagy. Hó, hideg, de ragyogó napsütés, ott fenn a demjéni domboldalon.

Mégis sok közös volt az alkalomban. Az igét mindkét esetben Soproni János hirdette (írtam róla itt), a sírnál pedig nekem adatott a feladat, hogy szóljak pár szót. Micsoda? Egy orvos temet? Igen, a közösségben, ahová hívő emberként járok, nincsenek papok. Klérus nélküli egyház vagyunk. Így ha kell, akkor az ilyen búcsúztatókat is mi tartjuk… a ravatalnál és a sírnál is.

Augusztusban a 23. zsoltárt olvastam: “Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.”

Takács Györgyné (1949-2012)

Takács Györgyné (1949-2012)

Füves legelőkön nyugtat engem… vagy más fordítás szerint …megpihentet.

Meg sem fordult a fejemben, hogy most, decemberben ismét ezt olvassuk a sírnál. Aztán Gyuri bácsi (Róza néni férje) mégis ezt kérte. Milyen igaza volt. Amikor a szülőszobán az éppen megszülető gyermek érkezett e világra (még gyermekosztályos munkám során), ugyanazt láttam, mint a beteg vagy idős emberek utolsó perceiben: megpihenésre van szükségük. Az újszülöttnek édesanyja keblén, az életpályát befutónak pedig Krisztus keblén, a Mennyei Honban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/12/13 hüvelyk Emberek

 

Címkék: , , , , , , , , , , ,