RSS

kerámia címkéhez tartozó bejegyzések

Hutteriták, avagy habánok egy regényben

Kolóniákban élnek, de nem ilyan szigorúan, mint az amishok

Kolóniákban élnek, de nem olyan szigorúan, mint az amishok

A habánokról vagyis a hutteritákról már több bejegyzésben írtam: bemutattam a szlovákiai habán házakat fotókon (Habansky), emlegettem kerámiáikat az egri céhemlékekről szóló írásomban, sőt, a történetüket kimerítően taglaló Katona Imre könyvet is javasoltam elolvasásra (Haushaben…). Sőt, a szesztilalommal kapcsolatosan is eszembe jutottak annak idején (Szesztilalom és az evangéliumi keresztények).

(Amiért most újra elővettem a kérdést, az azért van, mert egy nagyon színvonalasnak ígérkező filmsorozatot mutatnak be a televízióban. A National Geographic Chanel a műsorára tűzte Hutteriták – élet egy vallási kolóniában címmel azt a dokumentum sorozatot, amiben a ma élő habánok (hutteriták) életét tekinthetjük meg.)

UPDATE: Az első adásban a NaGeoTV, szomorú, de nem egy korrekt vallási közösségnek állítja be a kolóniát, hanem furcsa társaságnak. Holott a hutteriták nagy része hitéhez hűségesen és szelíden él. A filmben hitükről alig van szó, a Szentírásról való tanításukat nem emlegetik. Ezért sokkal inkább ajánlom Colin Low filmjét 1964-ből (klikkelhető link), ami fekete fehér, nem olyan pörgős, de közelebb áll a valósághoz (és persze angol nyelvű).

Egy regény a habánokról... vagyis hutteritákról...

Könyv a habánok szereplésével (XVIII. század)

Hasonló képpen: kihasználva az alkalmat, felhívom a figyelmet arra, hogy bár a történelemkönyvek foglalkoznak a habánokkal vagyis hutteritákkal, ismereteim szerint mindössze egyetlen történelmi regényben szerepelnek, ráadásul a cselekmény fontos szereplőiként. Muhary Zalán: Egy tucat esztendő c. regényét ajánlottam már egy bejegyzésben (Amputáció vs. amputáció), most azt emelném ki, hogy a történetben – bár titokzatos csoportnak tűnnek – belelátunk a habánok életébe, méghozzá az egri habánok életébe, akik felől a történészek vitatkoznak, hogy a városban valóban éltek-e (kritika a Könyvmolyz-on).

A könyv videó-ajánlója itt: Egy tucat esztendő – tréler.

A könyvből egyébként kiderül, hogy akkoriban a habánok, illetve a hozzájuk hasonló csoportok jelentették az evangéliumi keresztyéneket, vagyis a nagy, történelmi egyházaktól függetlenül, sokszor elszeparálva, sokszor üldözötten, szektásoknak tartva élték meg hitüket.

A fenti YouTube link:

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/14 hüvelyk Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , ,

Haushaben…

Nemrégiben, az egyik csütörtök esti bibliaórán szóba kerültek a habánok. A Jeremiás siralmai c. bibliai könyv első néhány versének az olvasása közben került elő a keresztényüldözések kérdése. Megemlítettük, hogy bizony a 16-17. és 18. században ez a különleges anabaptista, evangéliumi csoport – akiket másnéven haushabeneknek neveztek – nemkívánatos volt a Monarchia területén.

Ekkor szólt hozzá Boros Lajos (Vác), aki vendégként volt jelen. Ő most kerámiázást, fazekasságot tanul. A képzésükön kerültek szóba a habánok, mint olyan népcsoport, akik gyönyörű kerámiákat készítettek és a fajanszok mázazásának új technikáját vezették be.De kik voltak ezek az emberek?

KATONA IMRE: Habánok Magyarországon

KATONA IMRE könyve: Habánok Magyarországon

Svájcból indultak el, majd Csehországban, és az Osztrák-Magyar Monarchia más részein is letelepedtek, kelet felé húzódtak. Magyarországon a Felvidéken és Erdélyben találtak otthonra. Sárospatakon jött létre kolónia, akikből talán Egerbe is jutott néhány család 1687-ben, Eger visszafoglalásakor.

Kerámiáztak és vallási értelemben szigorú hitéletet folytattak. A bibliai őskeresztény gyülekezetek életformáját próbálták követni.

Később az üldözésük folytatódott, előbb Oroszországba: Visenka, Radicsev, Molocsna vidékére kerültek. Majd amikor ott is fegyverfogásra, katonai szolgálatra kezdték őket bevonni, akkor tovább költöztek az Egyesült Államokba. Most ott élnek kolóniáik, ma hutteritáknak nevezik őket. A Wikipedián gazdag szócikk számol be róluk.

Katona Imre művészettörténész (szül. 1927-ben) írt róluk bővebben. Könyve, amit 2001-ben adtak ki, részletes és bőséges információval szolgál. Súlyos irodalomjegyzékkel és hivatkozásokkal. Jól látható, hogy a témakör igen kiváló ismerőjének könyvét tartjuk a kezünkben. Többször is olvastam.

Katona Imre szerepel a Wikipedia Magyar művészettörténészek listájában, de önálló szócikke nincs. Írt a miskolci kőedénygyárakról (könyvtári link itt) és a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályán előadóként is dolgozott.

A könyv fülszövege a bookline-on: Bár ez a könyv címe szerint az egykori történelmi Magyarország területén megtelepedett habánokról szól, egyben leírást ad egy egész, hitelveik miatt üdlözött népcsoportról, az anabaptistákról – újkeresztényekről – , akiknek kiűzetéséről Európa szinte minden országában törvények, királyi parancsok intézkedtek. A habánok sokáig keresett és megbecsült iparosemberek voltak ott, ahol befogadták őket. A könyv szerzője művészettörténész, a habán kerámikák múltját kutatva több évtizedes munkával tárta fel a magyarországi anabaptisták életének, tevékenységének emlékekben és dokumentumokban megőrzött teljes körét, s vállalkozott a gazdag ismeretanyag közérthető és szakmailag igényes bemutatására.

(Katona Imre számos más publikációja megtalálható a könyvtárakban: Bruegel és a BatthyányiakAz első magyar porcelángyár : TelkibányaGorka GézaA habán kerámia MagyarországonHabán művészeti emlékek MagyarországonA magyar kerámia és porcelánNémeth JánosPoharak, kupák, serlegek : XIX. századi üvegtárgyak a budapesti Iparművészeti MúzeumbanTelkibánya : Bányászfalutól a mezővárosig : Kőedény- és porcelángyártól a kistelepülésigZsolnay Vilmos)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/25 hüvelyk Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,