RSS

Jézus címkéhez tartozó bejegyzések

Kicsit zavaros, de izgalmas sci-fi

A német DVD

A német DVD

Egyszer érdemes megnézni és persze elgondolkodni rajta. Ezt tették ismerőseim jó tíz évvel ezelőtt egy ifjúsági bibliaórán, amikor együtt végignézték “Az elveszett Jézus-video nyomában” c. filmet és arról beszélgettek. Igen, érdekes kérdéseket vet fel ez a mozi.

A sztori arról szól (csak kicsit lesz spoileres), hogy régészek találnak egy ókori csontvázat, ami olyan dolgokat tartalmaz, ami még a 2000-es években is újdonságnak számított. Természetesen mindez Izraelben játszódik és a csontváz Jézus korabeli eredetű. Jönnek a bonyodalmak, beleszól egy gazdag amerikai, az inkvizíció római háttérrel és a Moszad is jelen van. Akciófilm történelmi krimis fordulatokkal és persze, ahogy a címben írtam: tudományos-fantasztikus is.

A filmben egy jó nagy bakit vétenek egyébként a Szentírással kapcsolatban. Amikor találnak egy kódot az egyik iraton (L15,4U), akkor felvetődik, hogy mi van, ha egy bibliavers kódja és ott megtalálható a megoldás? Ahelyett, hogy a szereplők megkeresnék és elmondanák, hogy nem segít a dolog a keresésben, inkább kijelentik, hogy ilyen igevers nincs is. Márpedig van, hiszen Lukács evangéliumának van 15. fejezete és annak 4. verse igenis létezik (“Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?”).

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et - komolytalan mozzanat a filmben)

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et, pedig benne van! – komolytalan mozzanat a filmben)

Éppen emiatt a kérdés miatt előveszik a Bibliát. Egy fekete borítós akad a kezükbe, aminek az érdekessége az, hogy ha kimerevítjük a képet, akkor láthatjuk, hogy az egy olyan Szentírás, amit a Gedeon Társaság terjeszt. Ott vannak a könyvek a szállodák éjjeli szekrényeiben, de iskolákban, börtönökben, kórházakban is osztásra kerülnek. Természetesen benne van a Lukács 15,4.

A filmet egyébként 2002-ben németek készítették a Pro7 televíziós csatorna megbízásából, minőségi eszközökkel, Andreas Eschbach könyve alapján. S bár sok benne a kamu, meg persze fikció az egész, azért érdemes egyszer megnézni. Már a YouTube-ra is felkerült (kérdés, hogy ott van-e még): https://www.youtube.com/watch?v=afMlPAAJoYU (de vigyázat, a két rész együtt három óra).

Ja, és közben megkereshetjük Lukács evangéliumát a kezünkbe akadó Bibliában. Jó olvasást és filmnézést kívánok!

(Ha pedig a Moszadot és Izraelt emlegettem, akkor még egy filmet ajánlok történelmi hitelessége és lélektani ereje miatt: München. Az öreg Spielberg nagyot alkotott és persze hasznosat is. Számomra, aki éppen akkor születtem (1972) egyben hátborzongató mozi is.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/26 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Ajánlott olvasmány – sőt, kötelező

Wolfgang Bühne: Jézus imaélete (Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió)

Zambiában (Afirka) van egy város, amit úgy hívnak, hogy Livingstone. A nevét egy 19. századi misszionáriusról kapta, akivel egy nemrégiben kapott könyvben találkoztam. Íme egy részlet:

“Az ismert Afrika-kutatóról és misszionáriusról, David Livingstone-ról azt írják életrajzírói, hogy amikor teljesen az ereje végén járt, fekélyek és belső vérzések gyötörték, segítői már csak hordágyon tudták vinni Ilala (Zambia) mocsaras vidékein keresztül.
Éjszakára a permetező eső ellen kunyhót építettek neki. A bejárat előtt egy fiú őrködött, hogy meghallja, ha Livingstone éjszaka hívja. Amikor a fiú reggel négy órakor megnézte, mi van vele, a misszionárius nem a hordágyon feküdt, hanem előtte térdelt. A fiú tele aggodalommal és félelemmel hívta a többi segítőt, akik végül félénken odalopakodtak a térdelő alakhoz, és azután megrendülten kellett megállapítaniuk, hogy már hideg és merev volt. David Livingstone a térdein fejezte be nagy feladatát szívből szeretett Afrikájában, és imádkozva ment át az örökkévalóságba, mint egykor nagy Mestere – magányosan, de mégsem egyedül…
Néhány héttel korábban, az utolsó születésnapján ezt írta a naplójába: Jézusom, Királyom, Mindenem, újra Neked adom az egész életemet. Fogadd el, és add, tiszteletre méltó Atyám, hogy befejezzem feladatomat, mielőtt ez az év véget ér. Ezt kérem Jézus nevében. Ámen, így legyen.”

A könyvet, amiből idéztem, Wolfgang Bühne írta. Nagyon értékes darab és ajánlom olvasásra mindenkinek. Magyarul az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió adta ki.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/11/14 hüvelyk Afrika, Olvasónapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Mwani, mwana, mwanta

Ugye milyen hasonló szavak! Mégis mást jelentenek.

A mwani egyszerre köszönés, a köszönet kifejezése vagy egyszerűen oda lehet tenni sokminden után és innen tudják, hogy kedves akarsz lenni. Közben a kezeddel a mellkasodat érinted, vagy ha szabadok a kezeid, akkor úgy csinálsz mintha tapsolnál, csak éppen vízszintesek a tenyereid és csendben teszed. Közben mondod: “Mwani, mwani…

A mwana gyereket jelent. A gyermek nagyon fontos az afrikai családokban, különösen a fiú. Akinek nem születik gyermeke, az az asszony perifériára kerül. S egy óvatlan pillanatban a falu varázslója boszorkánynak bélyegzi, s akkor el is üldözik. Szomorú történetek ezek. A babona és sötétség jelei… További érdekesség, hogy az elsőszülött fiú oly fontos, hogy az anyát onnantól kezdve nem is a saját nevén nevezik, hanem xy anyjának: Mama xy (mama=anya).

A mwanta viszont mást jelent: azt jelenti úr! A használatára két példát hadd említsek:
– Eyi wa mwiluka Mwanta Yesu? – Ismered az Úr Jézust?
– Yesu Kristu diyi Mwanta. – Jézus Krisztus Úr?

Befejezésül még egy érdekességet szeretnék megemlíteni. Istent lunda nyelven úgy mondják, hogy “Nzambi”. Kérdeztem, hogy van-e összefüggés a Nzambi és a Zambia között (Isten országa?), de az itt élő külföldiek (angol, új zélandi, kanadai misszionáriusok) nem tudják. A szótárak (pl. wikipedia) szerint az ország neve a Zambézi folyóról ered. Tényleg! Itt folyik pár kilométerre, biciklivel háromnegyed óra, csak földút van. Itt a felső szakaszon még nincsenek krokodilok és veszélyes élősködők, férgek sem a vízben. Bezzeg száz kilométerrel lejjebb!

De lehet, hogy a Zambézi kapta a nevét Istenről? Még az angol wiki sem tud ebben állást foglalni.

Minden esetre: Yesu wafwili hakulusu. Yena hi Mwanaka Nzambi. – Jézus meghalt a kereszten. Ő Isten fia. BIztos ami biztos! És majd megkérdezem a helybelieket is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/06 hüvelyk Afrika

 

Címkék: , , , , , , , , , , , ,