RSS

Izrael címkéhez tartozó bejegyzések

Zsidóság és keresztyénség – kimerítő és részletes

Zsidóság és keresztyénség - a könyv borítója

Kovács Géza bácsit lassan húsz éve, hogy hallottam. Akkor a debreceni baptisták között szolgált, mi pedig egyetemistaként a Keresztyén Orvostanhallgatók Konferenciájára hívtuk meg. A szervezők közt volt Zsoldos Enikő Debrecenből (ma ha jól tudom pszichiáter), Kiséry Péter Budapestről (háziorvos), Erdélyi Dániel a feleségével Falus Ágival szintén Budapestről és még sokan mások. Berekfürdőn tartottuk az aktuális találkozót, ott beszélt, az akkor nyugdíj felé közeledő baptista lelkész. Most nyolcvan fölött jár, egészen biztosan. Ez könyvéből is kiderül, amiben saját személyes élményeire is hivatkozik.

Emellett a könyv minden tekintetben kimerítő és részletes, és a legnagyobb előnye, hogy átfogó. Végre olyan címek is egy könyvben találhatók, mint: Áldások Izrael ítéletes korszakában, A Holocaust borzalmai, Isten mérlegén, Néhány elfogult filoszemita álláspont, Izrael jövője a próféciákban vagy éppen A Messiás-hívő zsidók teológiai szemlélete. Gondolom, ez a néhány cím jól illusztrálja az író és a könyv széles látókörét.

Persze neki kell ülni rendesen, mert adatokban is bővelkedik, de megéri. Jó szívvel ajánlom mindenkinek én is!

A könyvben található ajánlást egyébként Lengyel Péter, a Menóra Messiáshívő Közösség tagja írta a könyv elejére. Ezt idézem most:

“A zsidóság és keresztyénség kétezer éves viszonyáról a mai időkben nemhogy beszélni, de írni még nehezebb. A körülöttünk lévő világban az élet nagyon nagy kihívásokat állít minden ember elé, ráadásul rendkívül felerősödött az antiszemitizmus, antijúdaizmus, a rasszizmus, ami mérhetetlen károkat okoz az emberi kapcsolatokban. A zsidóság és keresztyénség párbeszéde az elmúlt évezredekben sohasem volt feszültségmentes. Kovács Géza baptista lelkipásztor a transzformátor szerepét vállalta magára könyve megírásakor. E nagy terjedelmű műben Izrael és a zsidóság sajátságos isteni kiválasztottságát a választott nép történelmén, harcain, örömein, buktatóin, szenvedésein, feszültségekkel teli jelenén keresztül a pozitív jövőjét is bemutatja az Ó- és Újszövetség könyvei alapján. Keresztyén baptista lelkészként vállalja az egyéni hangot, és néhány fejezetben a neuralgikus kérdésekre a válaszadást is. Bár számos kérdésben más véleményen vagyunk, de abban, hogy a zsidóságnak és a keresztyénségnek egy asztalhoz kellene leülni – egyetértünk. Kell hozzá egymás felé való nyitottság, megbocsátás a múlt sebein túllépve, azonos gyökerek megtalálásával a közös jövőt építeni. Ebben segíthet e könyv is. Kovács Géza hídépítésre vállalkozott s egy utazásra invitál. Könyvében útjelzőket rak le, ahol a két fél elindulhat egy új párbeszéd felé.”

A könyv a Menedék Alapítvány és az Evangéliumi Kiadó közös gondozásában jelent meg.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/27 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , ,

Aranyborjú és aranybivaly

Tízmilliárdos bivalyszobor: Mivel a kétezer családnak otthont adó falut a bivaly évében alapították, a születésnapra átadott toronyszálloda emeletein több bivalyszobrot is felállítottak. Az egyik teljesen aranyból készült, értéke 10,2 milliárd forint.”

Ez nagyon sok pénz. Ebből is látszik, hogy Kínában is vannak gazdag területek, városok és falvak. Az index.hu teljes cikke itt (klikk) azért érdekes, mert nem először fordul elő, hogy aranyból ilyesféle állatot öntenek. Ha nem is bivalyt, de borjút pár ezer évvel ezelőtt öntöttek a zsidók:

“Amikor befejezte Isten Mózessel való beszédét a Sínai-hegyen, átadta neki a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat. Amikor azt látta a nép, hogy Mózes késlekedik, és nem jön le a hegyről, összegyülekezett a nép Áron köré, és azt mondták neki: Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, hogy mi történt azzel a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból. Áron ezt mondta nekik: Szedjétek ki az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléből, és hozzátok ide hozzám! És kiszedte az egész nép az aranyfüggőket a füléből, és odavitte Áronhoz. Ő átvette tőlük, vésővel mintát készített, és borjúszobrot öntött. Ekkor azt mondták: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről. Ezt látva Áron, oltárt épített elé, majd kihirdette Áron, hogy holnap az ÚR ünnepe lesz. Másnap tehát korán fölkeltek, égőáldozatokat áldoztak, és békeáldozatokat mutattak be. Azután leült a nép enni és inni, majd mulatozni kezdtek. Ekkor így szólt az ÚR Mózeshez: Indulj, menj le, mert elromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről.”

Ugyan a szobor értékéről nem nyilatkozik a Biblia, de minden bizonnyal szép darab lehetett. Úgy adta össze a nép az ékszereiből. Arról az index.hu cikke nem szól, hogy a kínaiak miből rakták össze. De a lényeg, hogy mind a két esetben félre csúsztak. Kínában csak a “szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméje csorbul, mint számukra “mindenek fölött álló” eszme, az izraeliták viszont Istent csúfolták meg, ami meglehetősen nagy baklövés: “Hamar letértek arról az útról…”, amin tovább kellett menniük.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/10/13 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,