RSS

házilag címkéhez tartozó bejegyzések

Lehet-e? … Lehet!

A kályhában, a parázs körül sül a kenyér (bocsánat, sült, múlt idő)

A kályhában, a parázs körül sül a kenyér (bocsánat, sült, múlt idő, mert vége a fűtési szezonnak)

Az idei, téli szezon végén jöttünk rá, hogy az egyszerű szobai, fa tüzelésű kályhában, kandallóban is lehet kenyeret sütni. A fűtési szezonnak vége, úgyhogy meg kell várni az őszt, míg újra begyújtunk. Pedig a friss kenyér a parázs között nemcsak jól mutatott, hanem igen finomnak is bizonyult.

A nappalinkban áll a kályha, vagy inkább kandalló, nevezze ki minek akarja. A lényeg, hogy egy csővel be van kötve a kéménybe és természetesen nagy üveg ajtaja van, amin keresztül látni az égő fa hasábokat vagy éppen a parazsat.

A kenyértésztát a kenyérsütő géppel kevertetjük és dagasztatjuk. Aztán kel még valamennyit, végül pedig a leégett fákból képződött parázs közé dugjuk be a tepsiben, hogy kenyérré süljön.

A pirulás időnként fekete foltokat is jelent, de annál ízletesebb

A pirulás időnként fekete foltokat is jelent, de annál ízletesebb

Szóval: lehet-e egy egyszerű kályhában remek kenyeret sütni? Igen, lehet és érdemes is, megörvedezteti a családot és a vendégeket.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/05/07 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , ,

Köcsögduda-szó

Ezerszeres köszönet Csergő-Herczeg Lászlónak, aki feleségével együtt a magyar népzenének nemcsak művelői, hanem oktatói is. Nem is akár hogyan! Az odaadásuk azzal a különleges képességgel párosul, amit “megszerettetésnek” hívok. Az, hogy egy tizenéves gyermeket rávegyenek arra, hogy időt, energiát nem kímélve, saját undorát legyőzve népi hangszert készítsen, nem mindennapi tanári képességeket rejt. Ági néni (Csergő-Herczegné Kájel Ágnes) brilliáns zenetanár. A Tinódiban (vagyis 9-es iskola, Eger) úgy összekalapálta az alsósokat egy kórusba, hogy csak ámulok-bámulok. A szertelen csöppségek félelmetes fegyelemmel és gyönyörűen énekelnek. De most térjünk rá a fent említett népi hangszerre:

Ági néni mondta el először a fiamnak, hogy a sertés húgyhólyagjából készítik a köcsögdudát, aztán Laci bácsi (a férje) segítette tanácsaival, hogy elkészüljön a mű.

Ehhez persze Dánielnek először a disznóvágáskor (Lemperger János nagypapa) ki kellett guberálnia a belsőségek közül a húgyhólyagot. Megtalálni sem volt könnyű, mert úgy tűnik a szúráskor szegény pára kiürítette a hólyagját (már úgyértem a sertés, nem az aki szúrta). Aztán a zsigereléskor a “malactartóval” (méh) félre lett dobva. De a srác akkor is előtúrta. Aztán felfújta szívószállal, feszítette, szárította, majd ecetben áztatta (alább látható néhány művelet a képen). Volt szaga rendesen, úgyhogy nagyívben kerültük a lábast.
Aztán alapos kimosás után belekötöttük a nádszálat, majd a hógyag-hártyát rákötöttük egy Jóska papától (Maszárovics József) megörökölt köcsögre… Száradás.

Balra fent: ecetben ázik a húgyhójag, majd öblítés, aztán kiterítve, és végül felfeszítve a köcsögre. A nádszálat bele kellett kötni felhúzás után. A nagy kép pedig a száradás utáni állapotot mutatja.

Balra fent: ecetben ázik a húgyhólyag, majd öblítés, aztán kiterítve, és végül felfeszítve a köcsögre. A nádszálat bele kellett kötni felhúzás előtt. A nagy kép pedig a száradás utáni állapotot mutatja.

És láss csodát, megszólalt az első házilag készített köcsögdudánk. Történelmi pillanat. 🙂
Az alábbi videón látható és hallható a működése. Köcsögdudán játszik a készítő, Dániel.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/01/24 hüvelyk Vélemény, Zene

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,