RSS

film címkéhez tartozó bejegyzések

Farkasokkal táncoló… bárányok

Michael Griffiths: Farkasokkal táncoló bárányok (hasznos egy könyv)

Michael Griffiths: Farkasokkal táncoló bárányok (hasznos egy könyv)

Képzavar? Nem, hanem egy könyv címe. Egy remek, de nehéz könyv, sok érdekességgel, lényeges pontokkal abban a témakörben, amit úgy hívunk: misszió (küldetés).

Amikor valaki egy idegen kultúrába utazik, hogy ott hosszabb időt eltöltsön, sőt, hasznos tagja legyen a társadalomnak, akkor valamilyen szinten be kell illeszkednie. Ebben segít Michael Griffiths könyve, a Lambs dancing with wolves. Ajánlom a könyvet mindenkinek, aki nem turistaként, hanem hosszabb időre utazik külföldre, akár misszió, akár munka vagy tanulás okán.

Részlet a könyv elejéről (fordítás utána):
Many of us enjoy sci-fi adventures where space travellers encounter, and try to understand, alien life forms in other imaginary worlds in differenct time warps from our own. There is comparable, real-life adventure in entering different communities of human beings living in our own time scale in this present real World. We can enjoy the privilege of crossing cultural boundaries, and meeting real fellow human beings, whose culture, ways of thinking and language are entirely different from our own. I have tried to express the excitement of that ’venture into the unknown’ and the enrichment it brings. To remain monocultural in today’s global village is to impoverish oneself, and to leave vast areas of our potential memory banks as cold, draughty, empty vaults. The creator has provided every one of us with the capacity for cross-cultural communication, and to neglect this might be seen as a malfunctioning of our God-given human capability.

While tourists traverse other cultures from the safe distance of glass-bottomed boats, and a few may have the courage to snorkel for two or three weeks, they aren’t touching on the real adventure. The real adventure is to risk learning to live and breath in a new cultural environment. The creator is a God who communicates, and has blessed us his cratures by giving us the capacity to communicate. Indeed, his command that we love all our neighbours as ourselves means we must learn to communicate. And more than that – to enjoy the privilege of building relationships across cultural fences, so that we bond with other human beings of different tribes, tongues and nations. This can be a foretaste of heaven to come.

“Sokan vagyunk olyanok, akik élvezzük azokat a sci-fi kalandleírásokat, amiben űrutazók találkoznak, és próbálják megérteni a miénktől igen különböző időben, más, képzeletbeli világban élő idegen életformákat. Van ehhez hasonló, a valós életben tapasztalható kaland, amikor a jelen, valós világban, a saját időnk szerint élő, de más emberi lények közösségbe lépünk be. Élvezhetjük annak a kiváltságát, hogy , hogy kulturális határokat lépünk át, és olyan embertársainkkal találkozunk, akiknek kultúrája, gondolkodásmódja és nyelve teljesen különböző a miénktől. Megpróbáltam kifejezni annak izgalmas voltát, hogy milyen az ismeretlenbe való kalandozás és mekkora gazdagságot (nem anyagi) hozhat számunkra. Egykultúrájúnak (monokulturális) maradni a mai globalizálódott világunkban tulajdonképpen saját magunk elsekélyesedése, és óriási kihasználatlan területet hagy elménkben, mint hideg, száraz, üres kripták. A teremtő minden egyesünknek megadta a kultúrák közötti kommunikáció képességét, és ennek figyelmen kívül hagyása olyan, mintha az Isten által adott emberi képesség fogyatékkal funkcionálna.

Miközben turisták más kultúrákba láthatnak bele üveg fenekű csónakok biztonságos távolságán keresztül és néhánynak meglehet a bátorsága, hogy két-három hétre is beleszippantson, valójában nem érik el a valódi kaland mélységét. A valódi kaland éppen azzal kockáztat, hogy az új kulturális környezetben él és lélegzik. A teremtő olyan Isten, ki kommunikál, és megáldott bennünket, mint az Ő teremtményeit a kommunikáció képességével. Valójában, a parancsa, hogy szeressük a mi összes felebarátunkat mint magunkat, azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk kommunikálni. Sőt, több is ennél – élvezhetjük annak a kiváltságát, hogy a kulturális kerítéseket átívelve kapcsolatokat építhessünk, így kapcsolatba kerülünk olyan emberekkel, akik különböző törzsekből, nyelvekből és nemzetekből jönnek. Ez valójában a közelgő Menny előzetes megízlelése.”

A könyv taralomjegyzéke, melyből kiderül, hogyan is gondolkodik a szerző:

1. Lambs Learn the Language of the Wolf-pack

2. Lambs Bond with Wolves

3. Lambs Face Culture Shock and Stress

4. Different Breeds of Lamb Inter-relate

5. Lambs Relate to Indigenous Wolves

6. Lambs Learn to Appreciate Wolf Culture

7. Lambs Try to Explain God to Wolves

8. Lambs Bond with Wolves in a New Flock

9. Lambs Relate with their Flock Leaders

10. Lambs Stay Single11. Married Lambs Bond with Others

12. Quality of Life for Isolated Lambs

13. Lambs Bond with their Shepherd

A könyv kapható többek között az Amazonon: https://www.amazon.com/Lambs-Dancing-Wolves-Michael-Griffiths/dp/0825460166

 
 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Kicsit zavaros, de izgalmas sci-fi

A német DVD

A német DVD

Egyszer érdemes megnézni és persze elgondolkodni rajta. Ezt tették ismerőseim jó tíz évvel ezelőtt egy ifjúsági bibliaórán, amikor együtt végignézték “Az elveszett Jézus-video nyomában” c. filmet és arról beszélgettek. Igen, érdekes kérdéseket vet fel ez a mozi.

A sztori arról szól (csak kicsit lesz spoileres), hogy régészek találnak egy ókori csontvázat, ami olyan dolgokat tartalmaz, ami még a 2000-es években is újdonságnak számított. Természetesen mindez Izraelben játszódik és a csontváz Jézus korabeli eredetű. Jönnek a bonyodalmak, beleszól egy gazdag amerikai, az inkvizíció római háttérrel és a Moszad is jelen van. Akciófilm történelmi krimis fordulatokkal és persze, ahogy a címben írtam: tudományos-fantasztikus is.

A filmben egy jó nagy bakit vétenek egyébként a Szentírással kapcsolatban. Amikor találnak egy kódot az egyik iraton (L15,4U), akkor felvetődik, hogy mi van, ha egy bibliavers kódja és ott megtalálható a megoldás? Ahelyett, hogy a szereplők megkeresnék és elmondanák, hogy nem segít a dolog a keresésben, inkább kijelentik, hogy ilyen igevers nincs is. Márpedig van, hiszen Lukács evangéliumának van 15. fejezete és annak 4. verse igenis létezik (“Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?”).

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et - komolytalan mozzanat a filmben)

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et, pedig benne van! – komolytalan mozzanat a filmben)

Éppen emiatt a kérdés miatt előveszik a Bibliát. Egy fekete borítós akad a kezükbe, aminek az érdekessége az, hogy ha kimerevítjük a képet, akkor láthatjuk, hogy az egy olyan Szentírás, amit a Gedeon Társaság terjeszt. Ott vannak a könyvek a szállodák éjjeli szekrényeiben, de iskolákban, börtönökben, kórházakban is osztásra kerülnek. Természetesen benne van a Lukács 15,4.

A filmet egyébként 2002-ben németek készítették a Pro7 televíziós csatorna megbízásából, minőségi eszközökkel, Andreas Eschbach könyve alapján. S bár sok benne a kamu, meg persze fikció az egész, azért érdemes egyszer megnézni. Már a YouTube-ra is felkerült (kérdés, hogy ott van-e még): https://www.youtube.com/watch?v=afMlPAAJoYU (de vigyázat, a két rész együtt három óra).

Ja, és közben megkereshetjük Lukács evangéliumát a kezünkbe akadó Bibliában. Jó olvasást és filmnézést kívánok!

(Ha pedig a Moszadot és Izraelt emlegettem, akkor még egy filmet ajánlok történelmi hitelessége és lélektani ereje miatt: München. Az öreg Spielberg nagyot alkotott és persze hasznosat is. Számomra, aki éppen akkor születtem (1972) egyben hátborzongató mozi is.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/26 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Amit minden egrinek el kell olvasnia…

Egri csillagok (mai kiadás)

Van néhány ilyen könyv. Természetesen az Egri csillagok a nambör van. Akár többször is el lehet olvasni. Vagy inkább úgy fogalmaznék: ha lehet, akkor többször is olvassuk el! Ravasz figura volt ez a Gárdonyi, nagyon tudott írni (még titkosírással is). De nemcsak író, hanem történész, sőt természettudós is volt egyben (ahogy arról beszámoltam korábban, a Mai csodák… c. bejegyzésekben).

Most viszont egy másik könyvet szeretnék ajánlani. Eredetileg egy interaktív film készült a történetről. Azt nem láttam még, talán arra is sor kerül, de a könyvet megvettem.

A regény fordulatos, izgalmas. A helyszínek pedig ismerősek. Jó olvasni Egerről úgy, hogy az olvasás közben a valós képek kerülnek elénk. S bár nem más a Jumurdzsák gyűrűje, mint egy történelmi sci-fi, közben mégis elbűvölő az eseményekkel és a helyszínekkel.

alexandra.hu

Elsőre fenntartásokkal fogadtam a megjelenését, mégis levett a lábamról. Annak idején azt gondoltam, hogy az Egri csillagok népszerűségét kihasználva szeretnének valami “gagyit” ránklőcsölni. Sok híres művel eljátszották már ugyanezt.

Ez a könyv azonban jól mutatja, hogy az írója jól utánanézett mindennek. A helyszinek hű leírása, a Gárdonyi Géza életéből vett részletek és a könyv kifogástalan helyesírása, szedése első osztályú. Összesen találtam benne vagy két-három elgépelést és egyetlen helyen csuklott meg az író, amikor a főszereplő egy mondat erejéig magázza Juli édesapját, holott már tegeződő viszonyban voltak. De ez csak apróság.

Ajánlom mindenkinek, egrieknek és nem egrieknek egyaránt. Aranyos történet. Gyorsan olvasható, nem kell seprűnyéllel lenyomni az olvasó torkán.

Egrieknek kötelezővé tenném még Mikszáth Különös házasság c. regényét (a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető – itt), meg néhány egyéb helyi írást, de ezekről majd egyszer, egy későbbi bejegyzésben beszámolok.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/02/22 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , ,

Most tudtam meg…

—hogy II. Erzsébet édesapja, VI. György király volt. Az is most jutott csak tudomásomra, hogy súlyos beszédhibában szenvedett. Egy bizonyos Lionel Logue nevű ausztrál származású beszéd-terapeuta foglalkozott vele, aminek hatására sikerült a háború legsötétebb éveiben is a rádión keresztül beszédekkel bátorítania az embereket. Persze volt hozzá egy remek miniszterelnöke is: Winston Churchill.

Mindezt remekül mutatja be A király beszéde c. film (adatok az imdb-n itt – klikk). Az eredeti történetet Logue unokája, Mark Logue írta meg – hitelesen. Ennek alapján készült el az egészestés film angol-ausztrál koprodukcióban. Remek, és ráadásul családi mozi is. Azt kivéve, hogy a király a terápia során csúnya szavakat is mond, belefér. Az iskolában ezek a szavak még a legenyhébbek és legalább megértik a gyerekek, hogy ezeket nem szabad használni. A film nemcsak megható, de tanulságos is, mert a klasszikus család modelljét mutatja be. Nemcsak a beszéd-terapeuta, Logue neveli szerető feleségével három gyermekét, hanem a király is törődik lányaival. Többek között egészen biztosan ez a családi légkör is közrejátszott, hogy II. Erzsébet ilyen hűséges és korrekt királynője lett a briteknek. Szeretik is.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/10/10 hüvelyk Emberek, Filmnézőnapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , ,