RSS

Egy tucat esztendő címkéhez tartozó bejegyzések

Alul folyik ki a ganyé

Kolera ágyak márpedig voltak, nem csak az írói fantázia szüleményei. Sőt, ma is vannak, hiszen a Földnek van olyan országa, ahol rendszeresen előfordul a kolera. De akkor mi is az a “kolera ágy”?

Mai, modern kolera-ágyak Afrikában (forrás Internet)

Mai, modern kolera-ágyak Afrikában (forrás Internet)

OIyan különleges kórházi ágy, aminek a közepén van egy luk. Azért készül így, mert ebben a fertőző megbetegedésben folyamatosan folyik a híg széklet (ami szinte már csak víz) a betegből. A WC-re erőtlensége miatt kimenni nem tud, tisztába tenni pedig nem lehet, hiszen folyamatosan kellene cserélni alatta a lepedőt. Erre találták ki ezeket az alkotmányokat: ágy, lukkal a közepén. Így a luk alá vödröt téve egyszerűbbé válik a fertőző, víz-szerű széklet kezelése, ürítése.

A kolera egyébként évszázadok óta tizedeli az emberiséget. Jelen volt a XVIII. és XIX. században is. Erre példa a magyar szabadságharc: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egészségügye és honvédorvosai címmel gyűjtöttek össze orvostörténeti tanulmányokat. Ebben bizony több helyen is szó van a koleráról. Például Kapronczay Károly ír az orosz szemtanúk beszámolóiról itt.

Néhány szépirodalmi mű is foglalkozik a kolerával: pl. Gabriel Garcia Marquez – Szerelem kolera idején vagy éppen William Somerset Maugham – A színes fátyol.

Ma már nejlonnal védik az ágyak anyagát, így a fertőtlenítés is könnyebben megoldott

Ma már nejlonnal védik az ágyak anyagát, így a fertőtlenítés is könnyebben megoldott

Ezért gondoltam, hogy idehozom az Egy tucat esztendő kolerás részletét. Sokan visszajeleztek, hogy ütős volt a fejezet, illetve többen rákérdeztek, hogy tényleg léteztek-e ilyen ágyak? Nos, a fotók magukért beszélnek.

Íme a részlet a könyvből:
“A negyvenes évek végén (1740) is volt egy kisebb hasmenéses járvány, akkor jutott eszébe, hogy olyan hordágyra fektessék a nyomorult beteget, aminek a közepén luk van. Azért lett így megalkotva, hogy a híg emberi ganyé könnyedén kifolyhasson. Szegény purger ne maga alá engedje. Sztrogov is ilyenen feküdt, puszta feneke kilátszott a lukon a föld felé.”— 24. fejezet: Ganyé mindenfelé.

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy néhány mai kórképben: rotavírus, calicivírus enteritis vagy éppen clostridium, salmonella, előfordul igen híg, gyakori, vízszerű székletürítés. Ilyenkor bizony nem is lenne rossz ötlet a betegágy közepén a luk és a vödör.

Reklámok
 
1 hozzászólás

Szerző: be 2013/07/06 hüvelyk Kórház és a szakma, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

Boehmer és Bassange – Balsamo I/7

A királyné nyakéke Jeanne de la Motte-on (Valois)

A királyné nyakéke Jeanne de la Motte-on (Valois)

A királyné nyakéke… vagyis az 1780-as évek nagy, francia ékszerbotránya emlékezetes esemény a világtörténelem porondján. A témával már sokan foglalkoztak: a nagy-nagy amerikai film pár éve készült el (adatok az IMDB-n itt, dvd borítót l. jobb oldalt), de jó 150 évvel megelőzte ezt Alexandre Dumas könyve A királyné nyakéke (itt olvasható a MEK-ben) címmel. Aztán ott van a 2007-ben megjelent dokumentarista könyv A nyakék ügy (Európa Kiadó), vagy a tavaly napvilágot látott, Egerben játszódó regény az Egy tucat esztendő (Historium Kiadó). Ez utóbbi a történet csűrésében-csavarásában azt a név-azonosságot használja ki, hogy a nyakék botrány főszereplője, egy bizonyos Jeanne de la Motte férjét Antoine-Nicholas de la Motte-nak hívták, és az Eger közeli Noszvaj falu kastélyát is egy Antoine de la Motte nevű francia ezredes lakta. Így kerülhettek gyémántok Egerbe… a legenda szerint. Mert többről nincsen szó, legalábbis a történelem könyvekben nem olvastam róla.

Ami viszont meglepett, az az, hogy még a híres irodalmár, Szerb Antal is tollára vette az ügyet. A moly.hu-n az összes kiadás borítója szerepel. Ott olvasható róla néhány információ: ide kattintva – Szerb Antal: A királyné nyaklánca. Ráadásul újabban kiadták (Magvető) és kapható a Librinél (itt rendelhető).

A Joseph Balsamo c. kétkötetes Dumas regény pedig csak bemelegítése a nyakékes témának. De az előkészítés megtörténik, mert az író már foglalkozik a két ékszerésszel, akik elkészítik majd a híres-hírhedt nyakéket:
“- Boehmer és Bassange urak holnap egy pár soros levelemre kétszáztízezer frank értékű ékszert adnak át önnek, melyet holnapután visszavásárolnak kétszázezerért. Ily módon meglesz a kártalanítása.” —ravasz ez a Dumas.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/02/03 hüvelyk Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Amputáció vs. amputáció

Nem, nem! Nem Alien vs. Predator, amit egyébként nem láttam és nem is fogok megnézni. Amputáció vs. amputáció… Nem, nem! Nem Robin Cook, bár az is lehetne. Egyszerűen csak lábakat vágnak le, méghozzá a XVIII. század végén, XIX. század elején. Kétségtelen, nem voltak antibiotikumok, ha egy végtag megsérült, könnyen elgennyedt. Akkor aztán nem volt más hátra, mint az amputáció. Sőt, ha nem gennyedt el, akkor is időnként megszabadították a kedves pácienst az alsó végtagjától.

Fábián Janka híres könyve

Fábián Janka híres könyve

Mostanában két könyvben is szembe jött velem a téma. Két regényben, amelyek közel ugyanakkor játszódnak (na jó, 25 év különbséggel), a szereplők hasonlóak, de mégis teljesen más stílusban, megközelítésben mutatják be a kort. Fábián Janka: Lotti öröksége egy gyönyörű, romantikus klasszikus mű, Muhary Zalán: Egy tucat esztendője pedig egy minimalista, imitált kordokumentum (az író a “legenda” szerint 1892-ben született).

Öreg író, öreg műve? Minimalista és realista

Öreg író, öreg műve? Minimalista és realista

Előbbi könyv felemelő, megmentő helyzetben tárja elénk az operációt, utóbbiban viszont a páciens meghal (csak keményen!). Előbbiben egy lábat amputálnak, utóbbiban kettőt. De többet nem mesélek, nehogy túl sokat áruljak el a cselekményekből. Inkább el kell olvasni mind a két könyvet. Az előbbi könnyed kikapcsolódás, egyszerűen szép és regényes (de érdekes), az utóbbi agymunka, puzzle, de velőtrázó.

Ha pedig operációról van szó, akkor hadd tegyek ide egy képet, amit még az ősszel az egri Eszterházy Károly Főiskola dísztermében készítettem. Nagyon aranyosak voltak, beengedett a gondnokság vezetője. A teljes freskó nagyvolumenű, hatalmas kép, sok részlettel (megnézhető pl. itt). A déli oldal ábrázolja az orvosi fakultást, ahol boncolás, beteggyógyszerelés és egy amputáció van lefestve. Ez utóbbit teszem most ide:

Amputáció, nem a csatamezőn, nem is a lőpormalomban, hanem a freskón, méghozzá szépruhában, nagy fűrésszel

Amputáció, nem a csatamezőn, nem is a lőpormalomban, hanem a freskón, méghozzá szépruhában, nagy fűrésszel

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/12/16 hüvelyk Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,