RSS

Tüskevár címkéhez tartozó bejegyzések

Már 12 éve vannak együtt

Réti sas

Ki ne ismerné a Tüskevár c. filmsorozatot. Gyermekkorunkhoz tartozik, és örömmel konstatálom: most már a gyermekeim gyermekkorához is. Tutajos, Kengyel, Bütyök és a többiek, mind megelevenednek az ő szemük előtt is. Nem izgatja őket, hogy fekete-fehér, nem izgatja őket, hogy nem háromdé vagy éppen nem lőnek benne halomra embert, állatot. Bár a vadászat is része a filmnek. Megindító, amikor Matula bácsi megmutatja tutajosnak a nagy fán élő nagy sast, aki már egyedül van, mert a párját elvesztette. Utal ezzel a sasok hűségére párjukhoz.

Mindez arról jutott eszembe, hogy érdekes élményben volt részünk a napokban. Kölcsön kaptam főnővérünktől Török Zoltán filmjét, a Vad Magyarországot. Ők is néhány hete vásárolták és olyan jónak ítélték, hogy bátran ajánlották. Ezt teszem most én is.

Az egészestés (52 perc) film gyönyörű felvételekkel van feltöltve. Olyan néhány másodperces ritka eseményeket rögzít, amihez bizony napokig kellett gubbasztani a természetben, egy helyben, hogy elcsíphessék és belekerülhessen a jelenet a filmbe. A fények, a tónusok, a zene és Kulka János – mint narrátor – kellemes hangja tökéletes harmóniát nyújt. A gyermekeim – az összes -, még a legkisebb is megigézve bámulták végig. Az ember nem is gondolná, hogy mi zajlik az alföldön, vagy éppen a Gemenci erdőségben. Nyilván, hasonló felvételeket lehetne készíteni a hegyekben is. Remélem erre is sor kerül. Gondolom azért az alcím: A vizek birodalma, hogy majdan más vidékeket is felkeresnek.

Természetesen a film felhívás arra, hogy személyesen is kicsit jobban nézzünk körül a környezetünkben, közeli erdeinkben. Ne csak a képernyőt bámuljuk.

Ez a film is emlegeti a sasok hűségét. Nem véletlen a címlapon a réti sas képe. Kulka János beszél a pár hűségéről. Ellentétben a Tüskevárral, ebben a filmben még él a tojó is, nemcsak a hím. Hozzáteszi: “Már tizenkét éve élnek együtt!” Feleségem mosolyogva jegyezte meg: “Mi is tizenkét éve vagyunk házasok!” – Igen, milyen jó dolog, ha sashoz hasonlítjuk magunkat: fontos a hűségük és az éles szemük, gondoskodásuk a fiókáikról. Jó példa. Nem véletlen, hogy a Biblia is beszél a sasokról, amikor azt mondja, hogy “akik az Úrban (Istenben) bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok…” És jó, ha olyan hűségesek is. Fontos!

A réti sas a természetfotósokat is magával ragadja, nemcsak a filmeseket. Ha szétnézünk az interneten, akkor láthatjuk, hogy addig nem nyugszanak, amíg lencsevégre nem kapnak egyet, vagy éppen egy párt.

Réti sas - Nehézy László fotója

Nehézy László, akit a Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezetből közelről is ismerhetek, szintén fotózott réti sast. Mellékelem a fotót, persze csak kis felbontásban, a nagyfelbontást nála kell keresni! A honlapja (www.nehezy.hu) jól mutatja, hogy a sas mellett ezernyi gyönyörű madár él még hazánkban. Ő pedig testközelbe hozza lélegzetelállító fotóival. Ha gyönyörű madarakat szeretnél látni, akkor kukkants be a fenti weboldalra. Nemcsak madarak, hanem más állatok és természetfotók is vannak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/01/14 hüvelyk Filmnézőnapló, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Fekete – Halászat

Mint aki a kommenizmus utolsó éveiben (olvasd: szocializmus) voltam fiatal, Fekete István könyvei természetesek voltak a könyvespolcomon. Ifjúsági regények és a film: Tüskevár. Fel sem merült bennem, hogy az író néhány évtizeddel korábban rendszeridegennek számított. Végigolvasva élettörténetét, igen meglepődtem (ld. fenti klikk a wikipediára mutat).

Az 1994-es kiadás borítója

A háborút követően 1951-ig, annak ellenére, hogy remek író volt, alkalmi, fizikai munkából tartotta el családját. Aztán tanári állást kapott a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában. Itt írta meg: Halászat című tankönyvét 1955-ben. Igazi szakkönyv ábrákkal, magyarázatokkal. (Aztán a kilencvenes évek elején ismét kiadták.)

Legidősebb fiam (Dániel) rajong a halakért, gondoltam felhajtom a művet egy antikváriumban. Sikerült is, névnapjára kapta meg. Most nagy élvezettel olvassa (úgyhogy ez itt nem is az én olvasónaplóm). Sugárzik belőle, hogy nem egyszerűen egy szakember írta, hanem olyan valaki, aki egyben szépíró is. Különben egy 10 éves gyerek nem élvezné a középiskolai tankönyvet ennyire (persze a Koppányi Aga testamentumával gyorsabban haladt – szintén F. I.).

Íme egy részlet a könyv Előhangjából:
“Ha a halászat történelmére visszapillantunk, szinte az emberiség történelmére nézünk vissza, túl az írott, rajzolt vagy kőbevésett emlékeken is.
Az embernek, akár barlangban élt, akár cölöpépítményeken védte meg magát a nagy ragadozóktól – esetleg ellenséges törzsektől – vízre mindig szüksége volt s ezekben a vizekben hemzsegett a hal, amelyért csak kezét kellett kinyújtania.
A mi történelmünk véres, sok szenvedéssel és kevés örömmel teleírt lapjait, ha forgatjuk, mindenütt találkozunk a hallal, mert a bujdosó nép az ellenségnek járhatatlan lápokon húzta meg magát hetekig, néha hónapokig, hiszen a vész elmúltával sem tudott lerombolt falujába visszatérni. A nádas és a láp kunyhót adott és halat adott, s a Csallóköz, az Ecsedi láp s a tiszai nádasok magyarsága a halnak is köszönheti megmaradását.
A régmúlt idők zabolátlan halasvizei, a tavaszi áradások szerte csatangoló kiöntései olyan szaporodási lehetőséget adtak a halaknak, hogy az ember csak nagyon kis részét használhatta fel a kínálkozó halhúsnak…”

Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy Wass Albert Kard és kasza c. regényében is visszatérő motívum a láp, a mocsár. További érdekesség, hogy Fekete István és Wass Albert II. Világháború előtt együtt vadásztak. Nyilván életük hasonló momentumai, emlékei hasonló ihletéssel bírtak.

Aki kedvet kapott a “Halászat”-hoz, párszáz forintért fellelhető az antikváriumokban. Ha pedig mást szeretnénk olvasni Fekete Istvántól, akkor íme a művek listája: A koppányi aga testamentum, Zsellérek, Csí – és más elbeszélések, Doktor Kovács István (forgatókönyv), Hajnalodik (színdarab), Öreg utakon (elbeszélések), Féltékenység (forgatókönyv), Túlsó part (forgatókönyv), Hajnal Badányban (regény), Aranypáva (forgatókönyv), Egy szem kukorica (novellák), Emberek között (regény), Emberpor (újságokban, folyóiratokban megjelentek válogatása), Gyeplő nélkül (regény), Tíz szál gyertya (elbeszélések), Kele (állattörténet egy gólyáról), Lutra (állattörténet egy vidráról), Halászat (tudományos munka: a tankönyv, melyből még ma is tanítanak a szakemberek), Tüskevár (ifjúsági regény), Bogáncs (regény), Téli berek (regény, a Tüskevár folytatása), Pepi-kert (tudományos munka: A szarvasi arborétum története és leírása), Őszi vásár (elbeszélések), Kittenberger Kálmán élete (életrajzi regény), Vuk (állattörténet egy rókáról), Csend – 21 nap (kisregény),(állattörténet egy bagolyról), Barangolások (elbeszélések), Ballagó idő (életrajzi regény), Tarka rét (elbeszélések és versek), Rózsakunyhó (elbeszélések, karcolatok), Erdei utakon (elbeszélések), Vadászatok erdőn-mezőn (elbeszélések), Ci-Nyi (állattörténetek), Végtelen út (regény), Karácsony éjjel (regény), Kísértés (elbeszélés, novella, kisregény), Tűz mellett (elbeszélések), Erdély (kisprózák), Fészekrablás (elbeszélés, novella, kisregény), Tojáshéjdarabkák (regény), A három uhu és más történetek, A magam erdeiben (elbeszélések), Almárium – Fekete István füveskönyve, Búcsú (elbeszélések), Cönde/Csend, Derengő hajnal (regény) / eredetileg – Emberek között (1944) – címmel, Éjfél után… (regény), Képzelet és valóság, Matula és egyebek, Öreg naptár (Eddig kiadatlan, valamint 1935 és 1953 között hetilapokban kiadott novellák. Szent Gellért kiadó)
Vasárnap délután, Számadás (novellák), Három karácsony (színdarab három felvonásban ), Harangszó (versek), Köd (vadászelbeszélések), Karácsonyi látogatók

Jó kis lista, mi? Igen termékeny író volt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/07/28 hüvelyk Emberek, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , ,