RSS

nagyapám címkéhez tartozó bejegyzések

Mennyit változott a kasza?

Nagyapám a Vizes-hegyi dűlőben valamikor az 1990-es években

Nagyapám a Vizes-hegyi dűlőben valamikor az 1990-es években

Nagyapám még verte a kaszát… én meg üzemanyaggal itatom. Méghozzá keverékkel, amibe az a szép kék olaj kell, amit emlegettem néhány bejegyzéssel korábban (itt – Olajos kézzel…).

Szóval, tisztán emlékszem rá, hogy édesanyám édesapja (Antók József, Máriabesnyő) milyen módszeresen kalapálta a kaszát. Műértően magyarázta, hogy ha csak a fenőkővel éleznénk, akkor az anyag elfogyna, elpuhulna, ráadásul a csorbulásokat is helyre kell tenni. Bizonyos időközönként átkalapálta (ez igaz egyébként a kapára is – időnként át kell kalapálni). Erős ember volt, nagyon erős, még hetven évesen is bírta a kaszálást csak már kedve egyre kevésbé volt hozzá.

Ha élne, biztosan büszke lenne rám… a múltkor ugyanis profi kaszásnak néztek. Nem a halált-hozó értelmében (ez egy orvosnál tragédia lenne), hanem eredeti jelentésében. Kaszálás közben megállított egy ember, hogy vállalok-e kaszálást bérbe’. Ez aztán az ajánlat!

Nem, nem, sem erős nem vagyok, sem verni nem tudom a kaszát, csak éppen a kezemben volt a motoros fűkasza és édesanyámnál egy nagyobb területet aprítottam vele. A szerelésem arra utalt: hát ez a figura biztosan nagyüzemben csinálja. Pedig nem, de érdemes felkészülni, ha az ember hatékonyan akar nagyobb területen füvet kaszálni, még akkor is, ha csak hobbiszinten.

A legfontosabb, hogy a gép minőségi legyen. Persze áldozni kell rá, de ha egyszer megvan, akkor megkönnyíti az ember életét. A tengelyház és motorház fémből legyen, a kar hasonlóan, a benne pörgő kardán pedig merev. Ez a legüzembiztosabb kombináció, még ha kicsit nehezebb is (de ezért van a mellkas heveder-pánt rendszer). Nem árt, ha ereje is van a motornak, de ha túl nagy, akkor nehéz, hiába vállon kell cipelni. Annak idején Husquarnát (svéd) választottam és nem bántam meg. Megbízható egy jószág. Ha pedig a teljesítménye elég nagy, akkor a hozzáadott bozótvágó kés-tányér brutálisan képes letarolni olyan területet is, amit felvert a vadrózsa (csipke) vagy éppen az akác növedékek (tapasztalatból mondom, nagy élmény a vadon meghódítása a Vizes-hegyi dűlőben, Demjén közelében).

Ennek apropóján – gondoltam – összegyűjtöm, hogy mivel készüljön a hobbista (nem hobbit, mert az másfajta állat) a természet megszelídítéséhez.

Zárt a rendszer

Zárt a rendszer

Először is fel kell hozzá öltözni. Mivel ezek a benzines fűkaszák hányják a fű mellett a kavicsot is (a pörgő damil parittyaként lódítja meg az apró köveket) ezért hosszú-szárú nadrágot érdemes venni és ami még ennél is fontosabb, a gyerekek a kaszálás 10 méteres körzetében ne tartózkodjanak (én is mindig “elzavarom” kis Lukácsot, pedig szeret az apja körül sertepertélni), mert ha a szemüket csapja meg, akkor az katasztrofális lehet. Szóval, hosszúnadrág, meg egy jó bakancs (jelen esetben a fekete munkásőrbakancsot mutatom, de az M65 mintájú barna gyakorló is kiváló – írtam róla itt) fontos kellék.

A legkisebb fiammal az elvégzett munka végén

A legkisebb fiammal az elvégzett munka végén

Az üzemanyag fogy, ha brúg a motor, ezért egy 5 literes kannában mindig legyen kéznél néhány órára elegendő pótlás. Legjobb, ha már be van keverve keveréknek – vagyis kék színű az üzemanyag az adalék olajtól. Hasonlóképpen jó, ha visszük az utántöltéshez szükséges damilt (ebből is érdemes jó minőségűt választani, mert ha elakad, nem tudja a gép rendesen adagolni, az nagyon megakasztja a munkát). Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy 6 órás üzemidő után a fejcsapágy zsírzása is szükségessé válhat. Csak egy csavart kell kinyitni és a tubusból benyomni egy picikét, ami éppen elég, hogy a fűkasza élettartama ne rövidüljön.

Még egy kis ergonómia: egy sildes sapka (amolyan baseball sapka megteszi) és szemüveg fontos (de a védő maszk a legjobb, amit személy szerint nem preferálok), de ne feledkezzünk meg a fülünkről sem. A zajvédő-fülvédő elengedhetetlen. A mai, modern gomb-fülhallgatók beférnek a nagyobbacska fülvédő alá és így a motor zaja helyett kellemes zenét hallgathatunk. Akár ütemre is lóbálhatjuk a kaszát… olyan, mintha táncolnánk.

A kaszált bükkszéki mező (hát még ha a levágott fű illatát is éreznénk...)

A kaszált bükkszéki mező (hát még ha a levágott fű illatát is éreznénk…)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/08/09 hüvelyk Emberek, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Lámpázás

Lámpa… fény az éjszakában. Régen gyertya, fáklya, később petróleum, majd gázlámpák. Most aztán itt a villany (emlékszünk a jó öreg Edisonra), meg a volfrám szálas izzó (magyar találmány). Aztán töltöttek bele kriptont, a csövekbe neont. Higany gőzös erős fénnyel, lassan melegedve. Xenont kaptak az autók fényszórói. Itt vannak a takarékos izzók (mini fénycsövek), halogének. Néhány LED-es lámpánk nekünk is van. Hol tart már a tudomány: leutóbbi hír 50 dollárért még újabb, 25 évig is működő LED-es izzót (már nem is izzik) lehet venni (a hír olvasható itt).

Elgondolkodtatott, hogy milyen fontos a fény számunkra. Elgondolkodtatott, hogy gyakran lámpázunk. Lámpázás – mire használjuk a kifejezést?

Tojáslámpázás a 70-es években

Már gyermekkoromban láttam, hogy a tojásokat ellenőrzik erős fénnyel. Tojáslámpázásnak hívják (metap). Érdekes, hogy az angolban ezt gyertyázásnak hívják (candling). Azt vizsgálják, hogy az adott tojásban van-e embrió, vagyis lesz-e belőle csirke.

Falun még sokan foglalkoznak baromfival, saját fiaimnak is nagy élmény volt, amikor Takács Gyuri bácsinál a kikelő kiscsirkéket nézegették. Saját szemükkel látták, hogyan kelnek ki a parányi, sárga, tollas-szőrös madárkák.

Szintén lámpázásnak hívjuk, de nevezzük solluxozásnak is, amikor légúti fertőzésben, arcüreg gyulladásban infralámpát használunk az arc melegítésére. Hasznos dolog. El is szoktam mondani a betegeimnek: “Ha visszatérő légúti fertőzése, elhúzódó köhögése van, akkor le kell költözni néhány hétre a Földközi tenger partjára. 🙂 De ha ezt nem tudja megtenni… akkor solluxozni kell az arcot, ami helyettesíti a napfényt; és porlasztott Salvus vizet kell inhalálni, ami a sós tenger páráját imitálja. Ezek segítenek a gyógyulásban.”

Ha sötét marad, akkor nem elég hatékonyan fertőtlenítenek kezet.

Még valamire használjuk a lámpázás kifejezést.

Ahhoz, hogy a kézfertőtlenítés hatékonyságát ellenőrizni tudjuk, meg kell nézni, hogy a fertőtlenítő szert megfelelően szétosztja-e az egészségügyi dolgozó a kezein. Ezt úgy lehet vizsgálni, hogy UV fényre foszforeszkáló fertőtlenítő szert adunk, elvégzi a procedúrát, aztán beteszi a lámpa alá a kezét (mint a bankjegy ellenőrzéskor). Akkor az UV fényben látszik, hogy hova nem kent belőle. Pedig lényeges, hogy korrektül végezzék a kézfertőtlenítést a kórházakban, mert különben terjednek a fertőzések (írtam róla itt – plakáttal)

Ha már emlegettük az infravörös és ibolyán túli (UV) sugarakat – mint a látható fény tartományának két végén álló spektrumot, megemlítem, hogy van egy olyan sugárzás, amit intenzíven kutatnak azért, hogy a hétköznapi felhasználását is lehetővé tegyék: ezek a terahertz tartományban lévő sugarak.

Arra szeretnék felhasználni, hogy tárgyak, falak mögé lássanak: cikk olvasható itt – izgalmas és egyben ijesztő. Angol nyelvű cikk itt, a Dallasi Egyetem honlapján.

J. F. Lövgren: ...és lámpásaik kialusznak

J. F. Lövgren: ...és lámpásaik kialusznak

Ha már lámpás, akkor egy évtizedekkel ezelőtti történet jut eszembe anyai nagyapám öccséről. Éppen nagyszüleimnél töltöttem pár napot, amikor ő is ott járt. Mondta neki a nagyapám: “Sötétedik, nehogy valami bajod essen az úton hazafelé!” Erre Gazsi bácsi azt válaszolta: “Van nálam lámpás!” – azzal a zsebére mutatott, amiből egy borosüveg vége kukucskált ki. Közben persze nevetett.

Itt hadd ajánljak egy könyvet, aminek címe: “…és lámpásaik kialusznak”. (Kapható a bookline-on itt vagy éppen az Evangéliumi Kiadónál az Ó utca 16-ban.) A könyv arról szól, hogy sajnos egy keresztény közösség is elveszítheti fényét. Sugárzása megszűnik, ha nem Krisztust és az evangélium üzenetét adja tovább az embereknek, hanem a pénz és a földi élvezetek kerülnek a középpontba.

Ha már LED-del és villanykörtékkel kezdtem, akkor had fejezzem be LED-del.

Van egy keresztény ifjúsági konferencia, amit évről évre megrendeznek, a címe: Légy LED! Nem másra utal a cím, mint arra, amiről a fenti könyv is szól. A keresztény hívő embernek világítania kell a környezetében. Fényt kell sugároznia, amit az emberek meglátnak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/21 hüvelyk Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,