RSS

keresztyénség címkéhez tartozó bejegyzések

Zsidóság és keresztyénség – kimerítő és részletes

Zsidóság és keresztyénség - a könyv borítója

Kovács Géza bácsit lassan húsz éve, hogy hallottam. Akkor a debreceni baptisták között szolgált, mi pedig egyetemistaként a Keresztyén Orvostanhallgatók Konferenciájára hívtuk meg. A szervezők közt volt Zsoldos Enikő Debrecenből (ma ha jól tudom pszichiáter), Kiséry Péter Budapestről (háziorvos), Erdélyi Dániel a feleségével Falus Ágival szintén Budapestről és még sokan mások. Berekfürdőn tartottuk az aktuális találkozót, ott beszélt, az akkor nyugdíj felé közeledő baptista lelkész. Most nyolcvan fölött jár, egészen biztosan. Ez könyvéből is kiderül, amiben saját személyes élményeire is hivatkozik.

Emellett a könyv minden tekintetben kimerítő és részletes, és a legnagyobb előnye, hogy átfogó. Végre olyan címek is egy könyvben találhatók, mint: Áldások Izrael ítéletes korszakában, A Holocaust borzalmai, Isten mérlegén, Néhány elfogult filoszemita álláspont, Izrael jövője a próféciákban vagy éppen A Messiás-hívő zsidók teológiai szemlélete. Gondolom, ez a néhány cím jól illusztrálja az író és a könyv széles látókörét.

Persze neki kell ülni rendesen, mert adatokban is bővelkedik, de megéri. Jó szívvel ajánlom mindenkinek én is!

A könyvben található ajánlást egyébként Lengyel Péter, a Menóra Messiáshívő Közösség tagja írta a könyv elejére. Ezt idézem most:

“A zsidóság és keresztyénség kétezer éves viszonyáról a mai időkben nemhogy beszélni, de írni még nehezebb. A körülöttünk lévő világban az élet nagyon nagy kihívásokat állít minden ember elé, ráadásul rendkívül felerősödött az antiszemitizmus, antijúdaizmus, a rasszizmus, ami mérhetetlen károkat okoz az emberi kapcsolatokban. A zsidóság és keresztyénség párbeszéde az elmúlt évezredekben sohasem volt feszültségmentes. Kovács Géza baptista lelkipásztor a transzformátor szerepét vállalta magára könyve megírásakor. E nagy terjedelmű műben Izrael és a zsidóság sajátságos isteni kiválasztottságát a választott nép történelmén, harcain, örömein, buktatóin, szenvedésein, feszültségekkel teli jelenén keresztül a pozitív jövőjét is bemutatja az Ó- és Újszövetség könyvei alapján. Keresztyén baptista lelkészként vállalja az egyéni hangot, és néhány fejezetben a neuralgikus kérdésekre a válaszadást is. Bár számos kérdésben más véleményen vagyunk, de abban, hogy a zsidóságnak és a keresztyénségnek egy asztalhoz kellene leülni – egyetértünk. Kell hozzá egymás felé való nyitottság, megbocsátás a múlt sebein túllépve, azonos gyökerek megtalálásával a közös jövőt építeni. Ebben segíthet e könyv is. Kovács Géza hídépítésre vállalkozott s egy utazásra invitál. Könyvében útjelzőket rak le, ahol a két fél elindulhat egy új párbeszéd felé.”

A könyv a Menedék Alapítvány és az Evangéliumi Kiadó közös gondozásában jelent meg.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/12/27 hüvelyk Olvasónapló

 

Címkék: , , , , , ,

A szesztilalom és az evangéliumi keresztyének

Micsoda? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Sosem gondoltam volna, hogy a fenti kapcsolat valaha is felmerül valakiben. Ez részben annak köszönhető, hogy ismereteim elég hiányosak ezzel az amerikai törvénnyel kapcsolatban, másrészt nem gondoltam, hogy a keresztyénségnek az Egyesült Államokban ilyen jelentős befolyása volt a századok során, kezdve a puritánok megérkezésétől. De vajon valóban igaz az, amit a Rubicon c. történelmi folyóirat 2011/2. számában olvasunk?

“Amerika földje az angol puritánok megjelenésétől, 1620-tól kezdődően számos társadalmi kísérlet színtere volt. Ezek egy része a tökéletes társadalmat próbálta megvalósítani – az ő számukra ezt jelentette a “korlátlan lehetőségek földje”. Szinte megszámlálhatatlan utópisztikus-kommunisztikus kísérletet próbáltak ki az évek folyamán, ezek közül az egyiket Nathaniel Hawthorne megörökítette Derűvölgy románca (1852) című művében. Kezdetben elsősorban különböző protestáns vallási csoportok – mint például a metodisták – vélték az alkoholfogyasztásban felfedezni számos társadalmi anomália okát. A 18. század végén megalakult Egyesült Államokban, az északkeleti Új-Angliában (New England) tettek szert jelentősebb társadalmi támogatásra az alkohol fogyasztásának korlátozását, sőt tiltását célzó mozgalmak a 19. század közepén.
A vallási alapú alkoholellenesség a polgárháborút (1861-1865) követően találkozott a középosztálybeli, ún. viktoriánus szellemiségű nők hasonló elképzeléseivel…” (Magyarics Tamás: Alkohol tilalom az Egyesült Államokban)

Nem kérdéses: minden bizonnyal befolyással voltak az akkori puritán mozgalmak. Ez minden korszakban így volt. Ha belegondolunk, hogy az Egyesült Államokban még ma is mekkora kolóniákat alkotnak az Amisok. Vagy gondoljunk a magyarországi barokk korban jelen lévő habánokra (hutteritákra). Országról országra vonulva, zárt közösségekben, a többiektől elszeparálva, szigorú törvények szerint, józanul élték életüket. Ráadásul nagy a száma azoknak is, akik keresztyénként, az emberek között járva-kelve, hasonló normák szerinti életre rendezkednek be. Az ígéret földjén pedig megpróbáltak beleszólni a törvényhozásba helyi és országos szinten is.

A fent idézett cikk azt a kérdést feszegeti: valóban nemes cselekedet és próbálkozás volt egy egész országban bevezetni az alkohol tilalmat (1920-ban) vagy csak egy naiv kísérlet? Vannak pro és kontra érvek. Érdemes utána olvasni, izgalmas téma.

Minden esetre a szociális-kommunisztikus kísérletek (az Egyesült Államok 1800-as éveiben) kérdése felcsigázta érdeklődésemet a téma iránt. így az antikváriumban olcsón megvettem a fenti könyvet (Derűvölgy románca), feltétlenül beszámolok róla a későbbiekben.

(És ne felejtsük el: “a kohol mérög” – ahogy Göreg Gábor bíró úr mondja.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/05/25 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , ,