RSS

haushaben címkéhez tartozó bejegyzések

Habansky

Ószombaton (Sobotište) szombaton, június 2-án megállt az élet. Csend volt, a kis vendéglőben dél körül senki nem volt. Ráadásul a felszolgáló sem angolul, sem németül, sem magyarul nem tudott. De azt értette, hogy “habanszki”. Megmutatta, hol vannak. Íme a képek:

Tipikusan karcsú, magas tetőszerkezet.

Közösségi ház

Falújítás alatt álló, egykori habán épület

A habánok (írtam róluk már itt), vagy más néven haushabenek, habánerek krisztushívő emberek voltak a XVI-XIX. században. Leszármazottaik az Egyesült Államokban élnek, ők a hutteriták vagy másnéven hütteriták. A XVII-XVIII. században a mai Szlovákia északi részén, Ószombaton, Dejtén és Holicson életek nagyobb kolóniáik. Alvincen (Erdélyben) és Rohoncon is működtek csoportjaik. Az üldözések hatására kelet felé mozdultak, Sárospatakra, Egerbe is eljutottak, bár ez utóbbiról megoszlik a történészek véleménye. Később Nagy Katalin cárnő Oroszországba hívta, telepítette őket. De később itt is fegyverfogásra kényszerültek volna, tovább vándoroltak az Egyesült Államokba. Emlékeik Európában szerények: a fönti néhány ház és kerámia műtárgyak.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/06/12 hüvelyk Történelem

 

Címkék: , , , , , , , ,

Haushaben…

Nemrégiben, az egyik csütörtök esti bibliaórán szóba kerültek a habánok. A Jeremiás siralmai c. bibliai könyv első néhány versének az olvasása közben került elő a keresztényüldözések kérdése. Megemlítettük, hogy bizony a 16-17. és 18. században ez a különleges anabaptista, evangéliumi csoport – akiket másnéven haushabeneknek neveztek – nemkívánatos volt a Monarchia területén.

Ekkor szólt hozzá Boros Lajos (Vác), aki vendégként volt jelen. Ő most kerámiázást, fazekasságot tanul. A képzésükön kerültek szóba a habánok, mint olyan népcsoport, akik gyönyörű kerámiákat készítettek és a fajanszok mázazásának új technikáját vezették be.De kik voltak ezek az emberek?

KATONA IMRE: Habánok Magyarországon

KATONA IMRE könyve: Habánok Magyarországon

Svájcból indultak el, majd Csehországban, és az Osztrák-Magyar Monarchia más részein is letelepedtek, kelet felé húzódtak. Magyarországon a Felvidéken és Erdélyben találtak otthonra. Sárospatakon jött létre kolónia, akikből talán Egerbe is jutott néhány család 1687-ben, Eger visszafoglalásakor.

Kerámiáztak és vallási értelemben szigorú hitéletet folytattak. A bibliai őskeresztény gyülekezetek életformáját próbálták követni.

Később az üldözésük folytatódott, előbb Oroszországba: Visenka, Radicsev, Molocsna vidékére kerültek. Majd amikor ott is fegyverfogásra, katonai szolgálatra kezdték őket bevonni, akkor tovább költöztek az Egyesült Államokba. Most ott élnek kolóniáik, ma hutteritáknak nevezik őket. A Wikipedián gazdag szócikk számol be róluk.

Katona Imre művészettörténész (szül. 1927-ben) írt róluk bővebben. Könyve, amit 2001-ben adtak ki, részletes és bőséges információval szolgál. Súlyos irodalomjegyzékkel és hivatkozásokkal. Jól látható, hogy a témakör igen kiváló ismerőjének könyvét tartjuk a kezünkben. Többször is olvastam.

Katona Imre szerepel a Wikipedia Magyar művészettörténészek listájában, de önálló szócikke nincs. Írt a miskolci kőedénygyárakról (könyvtári link itt) és a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályán előadóként is dolgozott.

A könyv fülszövege a bookline-on: Bár ez a könyv címe szerint az egykori történelmi Magyarország területén megtelepedett habánokról szól, egyben leírást ad egy egész, hitelveik miatt üdlözött népcsoportról, az anabaptistákról – újkeresztényekről – , akiknek kiűzetéséről Európa szinte minden országában törvények, királyi parancsok intézkedtek. A habánok sokáig keresett és megbecsült iparosemberek voltak ott, ahol befogadták őket. A könyv szerzője művészettörténész, a habán kerámikák múltját kutatva több évtizedes munkával tárta fel a magyarországi anabaptisták életének, tevékenységének emlékekben és dokumentumokban megőrzött teljes körét, s vállalkozott a gazdag ismeretanyag közérthető és szakmailag igényes bemutatására.

(Katona Imre számos más publikációja megtalálható a könyvtárakban: Bruegel és a BatthyányiakAz első magyar porcelángyár : TelkibányaGorka GézaA habán kerámia MagyarországonHabán művészeti emlékek MagyarországonA magyar kerámia és porcelánNémeth JánosPoharak, kupák, serlegek : XIX. századi üvegtárgyak a budapesti Iparművészeti MúzeumbanTelkibánya : Bányászfalutól a mezővárosig : Kőedény- és porcelángyártól a kistelepülésigZsolnay Vilmos)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2012/04/25 hüvelyk Olvasónapló, Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , , ,