RSS

Gedeon Társaság címkéhez tartozó bejegyzések

Kicsit zavaros, de izgalmas sci-fi

A német DVD

A német DVD

Egyszer érdemes megnézni és persze elgondolkodni rajta. Ezt tették ismerőseim jó tíz évvel ezelőtt egy ifjúsági bibliaórán, amikor együtt végignézték “Az elveszett Jézus-video nyomában” c. filmet és arról beszélgettek. Igen, érdekes kérdéseket vet fel ez a mozi.

A sztori arról szól (csak kicsit lesz spoileres), hogy régészek találnak egy ókori csontvázat, ami olyan dolgokat tartalmaz, ami még a 2000-es években is újdonságnak számított. Természetesen mindez Izraelben játszódik és a csontváz Jézus korabeli eredetű. Jönnek a bonyodalmak, beleszól egy gazdag amerikai, az inkvizíció római háttérrel és a Moszad is jelen van. Akciófilm történelmi krimis fordulatokkal és persze, ahogy a címben írtam: tudományos-fantasztikus is.

A filmben egy jó nagy bakit vétenek egyébként a Szentírással kapcsolatban. Amikor találnak egy kódot az egyik iraton (L15,4U), akkor felvetődik, hogy mi van, ha egy bibliavers kódja és ott megtalálható a megoldás? Ahelyett, hogy a szereplők megkeresnék és elmondanák, hogy nem segít a dolog a keresésben, inkább kijelentik, hogy ilyen igevers nincs is. Márpedig van, hiszen Lukács evangéliumának van 15. fejezete és annak 4. verse igenis létezik (“Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?”).

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et - komolytalan mozzanat a filmben)

Képkocka a filmből a gedeoniták által kihelyezett biblia-példánnyal (nem találták benne a Lukács 15,4-et, pedig benne van! – komolytalan mozzanat a filmben)

Éppen emiatt a kérdés miatt előveszik a Bibliát. Egy fekete borítós akad a kezükbe, aminek az érdekessége az, hogy ha kimerevítjük a képet, akkor láthatjuk, hogy az egy olyan Szentírás, amit a Gedeon Társaság terjeszt. Ott vannak a könyvek a szállodák éjjeli szekrényeiben, de iskolákban, börtönökben, kórházakban is osztásra kerülnek. Természetesen benne van a Lukács 15,4.

A filmet egyébként 2002-ben németek készítették a Pro7 televíziós csatorna megbízásából, minőségi eszközökkel, Andreas Eschbach könyve alapján. S bár sok benne a kamu, meg persze fikció az egész, azért érdemes egyszer megnézni. Már a YouTube-ra is felkerült (kérdés, hogy ott van-e még): https://www.youtube.com/watch?v=afMlPAAJoYU (de vigyázat, a két rész együtt három óra).

Ja, és közben megkereshetjük Lukács evangéliumát a kezünkbe akadó Bibliában. Jó olvasást és filmnézést kívánok!

(Ha pedig a Moszadot és Izraelt emlegettem, akkor még egy filmet ajánlok történelmi hitelessége és lélektani ereje miatt: München. Az öreg Spielberg nagyot alkotott és persze hasznosat is. Számomra, aki éppen akkor születtem (1972) egyben hátborzongató mozi is.)

 
Hozzászólás

Szerző: be 2014/03/26 hüvelyk Filmnézőnapló

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Büntetésvégrehajtási intézet

Az egri börtönben többször megfordultam. Nem fogvatartottként, hanem orvosként vagy éppen gedeonitaként. Mindkettő bizonyos szempontból misszió. A fogvatartottak orvosi ellátása humanitárius szolgálat bármilyen formában is történjen, a bibliák osztása – ami a Magyarországi Gedeon Társaság feladata – pedig Isten Országáért végzett misszió (ez ugyanis a Gedeon Társaság tagjainak vagyis a gedeonitáknak a célja). A Szentírásnak minél több ember kezébe el kell jutnia! Hiszem és vallom.

A mai, egri BV intézet egyébként nagyon szép, ami azt jelenti, hogy egy régi, történelmi épület, ráadásul bent, a történelmi belvároshoz közel. Természetesen ott van rögtön a bíróság épülete mellett, a tárgyalásokhoz nem kell messzire vinni a fogvatartottakat.

Nem volt mindig itt a börtön, hiszen egészen 1908-ig a Vármegyeháza (ma Megyeháza) udvarában álló épületben leledzett. Azt még az 1700-as évek második felében építették. Szép, díszes, ma az egri Sportmúzeum van benne. Hozzáteszem, az egész vármegyeháza-komplexum fel van újítva és nagyon szép (most 2013-ban). Akkoriban a bíráskodás is a vármegyeházákon zajlott, így jogos volt, hogy ott volt mellette a börtön, ahogyan ma is, a Törvényház utcában.

Más… a Kamu Hírügynökség jelenti, hogy az egri BV intézet új helyre költözik. A piac mellett felszerelték a rácsokat az új épületre!

Ez itt természetesen egy álhír. Nem költözik az egri BV intézet a piac mellé!

Ez itt természetesen egy álhír. Valójában nem költözik az egri BV intézet a piac mellé! A képen látható jobb oldali épület az új parkolóház a belvárosban, ami szerintem ronda. De hát, ahogy a latin mondja: De gustibus non est disputandum – ízlésekről nem vitatkozunk! Egyébként pedig még nincs kész, hátha leszerelik a rácsokat… nem mintha akkor szebb lenne a kocka a barokk belvárosban.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2013/06/25 hüvelyk Történelem, Vélemény

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Pintérek – Pintérék

“Fahordót, fakádat, fadézsát, szüretelő puttonyt, favedret, sokféle háztartási faedényt készítő mesterember. Nevezik még bognárnak, kádárnak is. Jellemző, hogy a magyar kádármesterek már 1376-ban céhben tömörültek. A XVI. sz.-ban ilyen elnevezéseik voltak bodnár, köblös, csobolyás, vedres, kupás, hordós, borkötő, hordókötő. A bortermelő vidékeken ma is dolgoznak kádárok. Régi mesterségnév: kádár, bodnár. Nincs köze a pinthez. A hordókészítésben a legfontosabb művelet a dongák összekötése, összefogása. Ma tüzesített abronccsal, régebben vesszővel, hánccsal kötötték össze a dongákat.” (idézet innen)

Ebből is látszik, hogy a pintérek nagyon hasznos és dolgos emberek. Sőt, azt kell, hogy mondjam, a Pintérek és a Pintérék is azok. 🙂 Ezt jól mutatják az általam ismert családok, személyek. Pintér Péter barátom a Magyarországi Gedeon Társaság helyi csoportjának elnöke (civilben közgazdász), édesapja Pintér Elemér éveken keresztül volt Noszvaj polgármestere. Pintér Lajos az Agria Volán személyszállítási igazgatója, fia Pintér Attila remek harsonás. Pintér Márta kolléganőm kiváló közegészségügyi-járványügyi felügyelő. Pintér Icuka már sajnos nincs köztünk, de hűséges imádkozója volt gyülekezetünknek (meséltem róla itt). Pintér Istvánné (Marika néni) pedig általános iskolában volt történelem és magyar tanárom.

Már hónapokkal ezelőtt terveztem ennek a bejegyzésnek a megírását. Akkor legidősebb fiam juttatta eszembe ezt a Magyarországon nem ritka családnevet, méghozzá azzal, hogy megszólalt: “Tegyünk be egy kis Pintér Bélát…” Micsoda?

Az énekes Pintér Béla (nem a színész)

Az énekes Pintér Béla (nem a színész)

Pintér Béla zeneszerző és énekes egyben. A családunk nagyon sokat hallgatja. Amiért pedig most mégiscsak megszületett ez a bejegyzés, az az, hogy a karácsonyi ünnepek alatt nagyon sokat hallgattuk Pintér Béla: Csoda vár c. dalát. Meghallgatható a YouTube-on (nyilván nem hifi minőségben) ide kattintva.
Az énekes-zeneszerző egyébként rendkívül termékeny. Különösen sok CD-je jelent meg gyermekek számára. (Bocsánat, ha jól emlékszem, akkor még kazettákat is adott ki – Pintér Béla és a csemeték). A stílusok sokaságát bírja. A közel klasszikus feldolgozásoktól egészen a technoba hajló zenékkel próbálja elérni a mai fiatalokat és közvetíteni számukra a Biblia üzenetét.

Annyit azért csendben megjegyzek – nem kisebbítve Pintér Béla munkáját -, hogy a gyermekeknek szóló evangéliumi énekes kazetták, CD-k készítésében nemcsak (1995) ő volt az úttörő, hanem Soproni János, aki a Hárfa Evangéliumi Kiadó nagy öregje és már az 1990-es évek elején jelentetett meg kazettákat (pl. az elsőről hallgatható a Volt egyszer egy király… a youtube-on).

Visszatérve Pintér Bélára: A Szeret nem szeret vagy a Fehéren-feketén is nagyon jó. De a karácsonyi énekek is kiválóak, ahogy fentebb említettem. Mindezekről bővebben a www.pinterbela.hu-n.

Még két rövid gondolat:
A Homokba írva c. dalát a Bolyki Brothers is énekli… az mr2 részére: youtube link (klikk)
Illetve fontos megjegyezni, hogy ez a Pintér Béla nem a színész Pintér Béla.

Csoda vár:

 
 

Címkék: , , , , , ,