RSS

A végzet katonái – 3 – Mycobacterium tuberculosis

20 jún

Annak idején tapasszal vizsgálták, hogy van-e megfelelő védettsége az iskolás gyermeknek (nem a Mantoux próba volt, ne keverjük össze!). Még emlékszem rá: a 10-es iskolában történt a hetvenes évek végén. Jaj, de nagyon régen volt. Mára már ezt a módszert sem alkalmazzák. Bár még születést követően, a kórházban megkapja a baba a BCG-t (Bacillus Calmette-Guérin), a hatékonysága kétséges. Mindenesetre 1 éves kor alatt kivédi a súlyos tbc kialakulását és ez fontos. Aztán pedig már egyéb tényezők fogják befolyásolni a fogékonyságot, nem az oltás.

A kór annak idején félelmetes pusztítást végzett, csak éppen lassan ölt. Igazi krónikus, senyvesztő betegség. A tbc-s tuberkulomák nemcsak a tüdőben jelenhettek meg, hanem a test különböző részein. Az ilyen embereket görvélykórosnak nevezték. S több európai országban divat volt ezt királyi kézrátétellel gyógyítani.

Úgy tűnik, Assziszi Szent Ferenc is elkapta a betegséget, ami aztán alapjában változtatta meg életét. Majd később a testén megjelent stigmák magyarázatának is a tbc-s fisztulákat gondolják.

Ennél aztán rosszabb volt a helyzet Molière eretében. Míg Szent Ferenc Istennek hálát adva viselte betegségét, addig a francia író mindenkire haragudott, leginkább az orvosokra. A következőt írja:
“Ismerik a klasszikus írásokat, gyönyörűen beszélnek latinul, tudják az összes betegségek görög nevét, tudják mindegyiknek a meghatározását és osztályozását; de ha arra kerül a sor, hogy meg is kellene gyógyítani őket, egyszerre nem tudnak semmit se… Egész tudományuk sok hűhó semmiért, a maguk külön tolvajnyelvén, amely okok helyett szavakat tud és eredmények helyett igéreteket.” (részlet A képzelt beteg c. darabból)

Hát ezt jól megkaptuk! De azért talán ma már ennél többre vagyunk képesek.

Sokan mások is meghaltak a kórban, köztük nagyszerű embertársaink is: pl. Frederic Chopin a zeneszerző, aztán John Keats a költő (Szerb Antal és Lackfi János is válogatott be tőle a Száz vers közé).

Tudománytörténet: A babér ugyan Robert Kochnak jutott, hiszen ő fedezte fel mikroszkópjával a tbc baktériumát a Mycobacterium tuberculosist. De Franciscus Sylvius már előtte rájött (vagy kétszáz évvel hamarabb) Leidenben, hogy tuberculumok vannak a tüdőkben. Aztán Jean Antoine Villemin leírta, hogy a betegség ragályos. Ma pedig tudjuk szűrni, diagnosztizálni és gyógyítani is ezt az átkozott betegséget. De megszabadulni tőle az emberiség nem tud. Ez csak álom.

Előző: A végzet katonái 2 > Következő: A végzet katonái 4

 

Címkék: , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: