Kiütéses typhus: Morbus Hungaricus, börtön-láz, hajó-láz, éhinség-láz (typhus exanthematicus). Igen, tévedés a tuberkulózist “morbus hungaricus”-nak nevezni. Eredetileg nem a tbc-t, hanem a typhus exanthematicust nevezték így (“magyar betegség”), ami egyértelműen kiderül Ralph H. Major könyvéből. Igen színes történelmi leírását adja a kórságnak, amit a tetvek terjesztenek.
Most tudtam meg, hogy Franz Schuberttel 32 évesen végzett. Figyelem! Nem a hastifusz, hanem a kiütéses tifusz. Mások is összekeverték már a kettőt: Kiss Ferenc orvosprofesszor az I. Világháború alatt nagy számban ápolt ilyen beteget a katonai kórházban, de megúszta, nem kaptal el. Azt hitte egybként, hogy már átvészelte, pedig gyermekkorában nem ezt, hanem a hastyphust kapta el, amit teljesen más kórokozó terjeszt (S. typhi) Túlélni a világháborút, betegek között. Erről bővebben Lukácsi Vilma ír könyvében.
Steiszky is az exanthematicusban halt meg Muhary egri regényében, az Ex-ben: “A csípések és a kiütések alapján egyértelmű: Steiszkynek megártott a tömlöc. Szövődmény lépett fel: a pince szövődménye, exitus lethalis (halálos kimenetel). A káros effluviumok (kigőzölgések) annyira átjárták a testét, hogy már nem szabadult tőlük. Néhány nap alatt elvitte, oly gyorsan, akár egy tüdőlob. Nem eszik több halat. 5 láb 2 hüvelyk magas, idős férfi teteme. Száz évig élhetett volna, olyan épek voltak belsőségei, de a kiütéses hagymáz minden emberi számítást keresztülhúzott. Meghalt Miklós, meghalt Steiszky. Mindössze egy hét telt el a kettő között.” – megjegyzem: akkoriban, a 18. században nem tudták, hogyan terjed a betegség. Sok fertőző betegségről azt gondolták, hogy a szobák, házak, helyiségek kigőzölgései, kipárolgásai a felelősek a megbetegedésekért.
Ma már ritka fertőzés.
Előző: A végzet katonái 1 > Következő: A végzet katonái 3
A hétköznapok fogságában 