A világtörténelem tele van járványokkal. Ralph H. Major ezeket remekül összeszedte könyvében. A bevezetőből már idéztem (Hasmenés és a média… c. posztban), de érdemes néhány mondat erejéig az egyes fejezetekbe is bele pillantani (10 fejezet – 10 kórokozó), hiszen tanulságosak. A legsúlyosabb járvánnyal, a Fekete Halállal (The Black Death) kezdi a sort. Figyelem! Nem keverendő össze a Fekete Halál a fekete himlővel. Ez utóbbi egy virusos, kiütéses megbetegedés (kicsit hasonlít a bárányhimlőhöz). A pestist viszont egy baktérium okozza: a Yersinia pestis. Nevét az egyik felfedezőjéről, Yersinről kapta.
A pestis járványok néhány évtizedenként, de minimum száz évenként kopogtattak. Volt, hogy évekig, szinte folyamatosan tizedelték a lakosságot. Ilyen volt a londoni pestis, a Nagy Dögvész (amit a Nagy Tűzvész követett – ez aztán kifertőlenítette Londont) 1665-től kezdődően. Major néhány oldalt szentel ennek a járványnak, de aki szemtanútól szeretne bővebben olvasni, az a Robinson mellett olvassa el a Londoni pestis c. Defoe könyvet is. Nem olyan kalandos, néhol kicsit uncsi is, de enged belelátni az akkori gondolkodásba. Defoe gyerekként élte át, aztán apja beszámolói alapján írta meg művét az 1700-as évek elején.
De nagyon előre szaladtunk. Jóval korábban, Athénben már i.e. 430-ban, Periklész halálát okozta, miután tönkretette a város lakosságát – mármint a pestis, nem Periklész. “Kinn a dór hadak — benn a döghalál” – mondták akkoriban. A spártaiak szorították be a lakosságot a városba, ahol a nyomort követte a járvány, nagy pusztítást végezve.
Na, de a legnagyobb a Fekete Halál (1346-1352) volt. A mongolok hozták a Krím félszigetre. A pestises hullákat katapultokkal lőtték be a várfalon túlra (Kaffa városában – Theodosia), onnan meg a genovai hajósok patkányostól, mindenestő Európába hozták. Nagy gáz volt: VI. Kelemen pápa Avignonban bezárkózott, tüzeket gyújtott a folyosókon, meg is úszta. Hasonlóképpen Guy de Chauliac, aki aztán megírta a Nagy sebészet c. művét. De erről szól: Bocaccio Dekameronja is (állítólag, még nem olvastam). Szörnyű tévhitek keltek szárnyra: Bázelben a lakosság ünnepélyes fogadalmat tett a zsidók kiirtására (VI. Kelemen viszont megvédte a zsidókat). A flagellánsok meg Európát bejárva vitték tova a kórt.
Akik vizsgálták: Athanasius Kircher – Scrutinium Pestis 1659-ben, aztán sokat tett le az asztalra: Sibaszaburo Kitaszato, Alexandre Yersin, akik mikroszkóppal vizsgálhatták már.
Miért robbant a Fekete Halál? Miért terjed ilyen sebességgel a kór? Érdekes a háttér…
Következő: A végzet katonái 2
A hétköznapok fogságában 