RSS

Fekete – Halászat

28 júl

Mint aki a kommenizmus utolsó éveiben (olvasd: szocializmus) voltam fiatal, Fekete István könyvei természetesek voltak a könyvespolcomon. Ifjúsági regények és a film: Tüskevár. Fel sem merült bennem, hogy az író néhány évtizeddel korábban rendszeridegennek számított. Végigolvasva élettörténetét, igen meglepődtem (ld. fenti klikk a wikipediára mutat).

Az 1994-es kiadás borítója

A háborút követően 1951-ig, annak ellenére, hogy remek író volt, alkalmi, fizikai munkából tartotta el családját. Aztán tanári állást kapott a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában. Itt írta meg: Halászat című tankönyvét 1955-ben. Igazi szakkönyv ábrákkal, magyarázatokkal. (Aztán a kilencvenes évek elején ismét kiadták.)

Legidősebb fiam (Dániel) rajong a halakért, gondoltam felhajtom a művet egy antikváriumban. Sikerült is, névnapjára kapta meg. Most nagy élvezettel olvassa (úgyhogy ez itt nem is az én olvasónaplóm). Sugárzik belőle, hogy nem egyszerűen egy szakember írta, hanem olyan valaki, aki egyben szépíró is. Különben egy 10 éves gyerek nem élvezné a középiskolai tankönyvet ennyire (persze a Koppányi Aga testamentumával gyorsabban haladt – szintén F. I.).

Íme egy részlet a könyv Előhangjából:
“Ha a halászat történelmére visszapillantunk, szinte az emberiség történelmére nézünk vissza, túl az írott, rajzolt vagy kőbevésett emlékeken is.
Az embernek, akár barlangban élt, akár cölöpépítményeken védte meg magát a nagy ragadozóktól – esetleg ellenséges törzsektől – vízre mindig szüksége volt s ezekben a vizekben hemzsegett a hal, amelyért csak kezét kellett kinyújtania.
A mi történelmünk véres, sok szenvedéssel és kevés örömmel teleírt lapjait, ha forgatjuk, mindenütt találkozunk a hallal, mert a bujdosó nép az ellenségnek járhatatlan lápokon húzta meg magát hetekig, néha hónapokig, hiszen a vész elmúltával sem tudott lerombolt falujába visszatérni. A nádas és a láp kunyhót adott és halat adott, s a Csallóköz, az Ecsedi láp s a tiszai nádasok magyarsága a halnak is köszönheti megmaradását.
A régmúlt idők zabolátlan halasvizei, a tavaszi áradások szerte csatangoló kiöntései olyan szaporodási lehetőséget adtak a halaknak, hogy az ember csak nagyon kis részét használhatta fel a kínálkozó halhúsnak…”

Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy Wass Albert Kard és kasza c. regényében is visszatérő motívum a láp, a mocsár. További érdekesség, hogy Fekete István és Wass Albert II. Világháború előtt együtt vadásztak. Nyilván életük hasonló momentumai, emlékei hasonló ihletéssel bírtak.

Aki kedvet kapott a “Halászat”-hoz, párszáz forintért fellelhető az antikváriumokban. Ha pedig mást szeretnénk olvasni Fekete Istvántól, akkor íme a művek listája: A koppányi aga testamentum, Zsellérek, Csí – és más elbeszélések, Doktor Kovács István (forgatókönyv), Hajnalodik (színdarab), Öreg utakon (elbeszélések), Féltékenység (forgatókönyv), Túlsó part (forgatókönyv), Hajnal Badányban (regény), Aranypáva (forgatókönyv), Egy szem kukorica (novellák), Emberek között (regény), Emberpor (újságokban, folyóiratokban megjelentek válogatása), Gyeplő nélkül (regény), Tíz szál gyertya (elbeszélések), Kele (állattörténet egy gólyáról), Lutra (állattörténet egy vidráról), Halászat (tudományos munka: a tankönyv, melyből még ma is tanítanak a szakemberek), Tüskevár (ifjúsági regény), Bogáncs (regény), Téli berek (regény, a Tüskevár folytatása), Pepi-kert (tudományos munka: A szarvasi arborétum története és leírása), Őszi vásár (elbeszélések), Kittenberger Kálmán élete (életrajzi regény), Vuk (állattörténet egy rókáról), Csend – 21 nap (kisregény),(állattörténet egy bagolyról), Barangolások (elbeszélések), Ballagó idő (életrajzi regény), Tarka rét (elbeszélések és versek), Rózsakunyhó (elbeszélések, karcolatok), Erdei utakon (elbeszélések), Vadászatok erdőn-mezőn (elbeszélések), Ci-Nyi (állattörténetek), Végtelen út (regény), Karácsony éjjel (regény), Kísértés (elbeszélés, novella, kisregény), Tűz mellett (elbeszélések), Erdély (kisprózák), Fészekrablás (elbeszélés, novella, kisregény), Tojáshéjdarabkák (regény), A három uhu és más történetek, A magam erdeiben (elbeszélések), Almárium – Fekete István füveskönyve, Búcsú (elbeszélések), Cönde/Csend, Derengő hajnal (regény) / eredetileg – Emberek között (1944) – címmel, Éjfél után… (regény), Képzelet és valóság, Matula és egyebek, Öreg naptár (Eddig kiadatlan, valamint 1935 és 1953 között hetilapokban kiadott novellák. Szent Gellért kiadó)
Vasárnap délután, Számadás (novellák), Három karácsony (színdarab három felvonásban ), Harangszó (versek), Köd (vadászelbeszélések), Karácsonyi látogatók

Jó kis lista, mi? Igen termékeny író volt.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2011/07/28 hüvelyk Emberek, Olvasónapló, Történelem

 

Címkék: , , , ,

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 29 követőhöz

%d honlapszerkesztő ezt szereti: